Faipari üzemek villamoshálózata 2.

Információtartalom vázlata:

• Az érintésvédelem módjai:
• az érintési feszültség lecsökkentése: elszigetelés, törpefeszültség
• védőföldelés
• gyors lekapcsolás: nullázás

Védővezető nélküli érintésvédelmi módok

1.: Az érintési feszültség lecsökkentése

Amennyiben lehetőség van rá, lecsökkenthetjük az érintési feszültséget, kis, illetve törpefeszültségű berendezések alkalmazásával. Ezzel elérhetjük azt, hogy egy esetleges meghibásodás esetén sem érheti veszélyesen nagy áramütés a gép kezelőjét.

Kisfeszültségű a berendezés, ha vannak olyan vezetői, amelyek között a névleges feszültség 50 V-nál nagyobb és 1000-1500 V-nál kisebb.

Törpefeszültségű a berendezés, ha nincsenek olyan vezetői, amelyek névleges feszültsége egymás közt, vagy a földhöz képest 50 V-nál nagyobb.

Elsősorban különösen veszélyes helyeken használják, pl. gyermekjátékoknál, vagy vizes helyeken, medencéknél. A legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V, az egyenfeszültség 120 V.

2.:Védőszigetelés alkalmazása.

Az elektromos szerkezetek szigetelésekor a gép, ember által érinthető, elektromosan vezető részeit szigeteljük el.

Az alkalmazható szigetelések fajtái:

Alapszigetelés (üzemi szigetelés) az üzemszerűen vezető részeken az áramütés elleni alapvédelemnél alkalmazható.

Kiegészítő szigetelés (védőszigetelés) az alapszigetelés kiegészítése, különálló szigetelés annak érdekében, hogy megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén. Például a villanykapcsoló külső burkolata.

Kettős szigetelés együttesen tartalmazza az alap- és a kiegészítő szigetelést.

Bal oldalt Kiegészítő szigetelés, jobb oldalt a kettős szigetelés jele

Megerősített szigetelés az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer. Több olyan réteget is magában foglalhat, amelyet nem lehet egyenként alap- vagy kiegészítő szigetelésként vizsgálni.

A gépek szigetelésének nem csak az elektromos áramtól, hanem a gépbe kerülő szennyeződések káros hatásaitól is védenie kell. A védőburkolat nem csak érintés, hanem idegen szilárd tárgyak, porok nedvesség behatolása ellen is véd.

Az erősáramú villamos berendezéseket úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmazás és az igénybevétel során végig megfeleljenek a biztonsági követelményeknek. Az egyes helyiségekben a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg. A különböző nedvességi állapot érintésvédelmi problémákat vet fel, amelyek megoldásáról gondoskodni kell.

Ennek érdekében a különböző gépeket érintésvédelmi osztályokba sorolhatjuk. Ezek az úgynevezett IP osztályok.

A védettségi fokozat jelölése két betűből és két számból áll. Az első szám az idegen testek elleni védettségi fokozatra utal, a második a víz elleni védettségre.

2.:Védőszigetelés alkalmazása.

Az elektromos szerkezetek szigetelésekor a gép, ember által érinthető, elektromosan vezető részeit szigeteljük el.

Az alkalmazható szigetelések fajtái:

Alapszigetelés (üzemi szigetelés) az üzemszerűen vezető részeken az áramütés elleni alapvédelemnél alkalmazható.

Kiegészítő szigetelés (védőszigetelés) az alapszigetelés kiegészítése, különálló szigetelés annak érdekében, hogy megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén. Például a villanykapcsoló külső burkolata.

Kettős szigetelés együttesen tartalmazza az alap- és a kiegészítő szigetelést.

Bal oldalt Kiegészítő szigetelés, jobb oldalt a kettős szigetelés jele

Megerősített szigetelés az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer. Több olyan réteget is magában foglalhat, amelyet nem lehet egyenként alap- vagy kiegészítő szigetelésként vizsgálni.

A gépek szigetelésének nem csak az elektromos áramtól, hanem a gépbe kerülő szennyeződések káros hatásaitól is védenie kell. A védőburkolat nem csak érintés, hanem idegen szilárd tárgyak, porok nedvesség behatolása ellen is véd.

Az erősáramú villamos berendezéseket úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmazás és az igénybevétel során végig megfeleljenek a biztonsági követelményeknek. Az egyes helyiségekben a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg. A különböző nedvességi állapot érintésvédelmi problémákat vet fel, amelyek megoldásáról gondoskodni kell.

Ennek érdekében a különböző gépeket érintésvédelmi osztályokba sorolhatjuk. Ezek az úgynevezett IP osztályok.

A védettségi fokozat jelölése két betűből és két számból áll. Az első szám az idegen testek elleni védettségi fokozatra utal, a második a víz elleni védettségre.

Elkerítésnél, elburkolásnál: azt akadályozzuk meg, hogy a kezelőszemély testzárlatos részhez érhessen. Hatékony védekezési mód, de csak akkor használható, ha a védendő részt nem kell üzem közben kezelni.

Környezet elszigetelésénél:

Amennyiben valamilyen oknál fogva a gép szigetelése nem lehetséges, a kezelőszemélyzetet szigeteljük el a környezettől (a környezetben lévő földpotenciáltól). Így azok hiába érintenek testet (feszültség alatt lévő részt), az elektromos áram nem képes tovább folyni.

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=f13b753f-b549-4a1d-b699-253a92d66818&cid=54a4fc7b-98b2-4992-887b-f7e9e1049703

http://www.kovox.hu/html/spec.villamosan.szigetelo.cipo.html

Korábban már említettük, hogy a védővezetős érintésvédelmi módoknál az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.

Ilyen módon kötik a háztartásokat a központi elektromos rendszerre.

Az elektromos áram vezetésénél 3 különböző feladatot ellátó vezetéket kell megkülönböztetnünk. Ezeket eltérő színekkel is jelöljük:

– Fázis. Színe fekete, régebben vörös. Három fázis esetén az egyik fázist szokás barna vezetékkel jelölni. A fázis vezető érintése áramütést okoz.

– Nulla vezető.  Színe kék.A fázis és a nulla vezető közé bekötött elektromos készüléken keresztül elektromos áram folyik. A készülék működik. A vezeték érintése nem okoz áramütést.

– Védőföldelés. Színe Zöld-sárga, keresztmetszete azonos a fázisvezetőével. Rendkívül fontos, hogy zöld/sárga szigetelésű vezető csak védővezető céljára használható! A vezeték érintése nem okoz áramütést.

A vezetékeket minden esetben méretezni kell a zárlati áram termikus és dinamikus hatásaira. Amennyiben ugyanis túl nagy áramerősséget akarunk átvezetni rajtuk, szétégnek.

Védőföldelés ( TT-rendszer)

A lényege, hogy az elektromos hálózatra rákötött fogyasztó mellett külön föld-pont van kialakítva. Ez lehet egy földbe levert fémcső is, mely hozzá van kötve a gép burkolatához. A védőföldelésnél a berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló részeit, azokat a részeket, melyek csak rendellenesség esetén kerülhetnek feszültség alá  jól vezető és kisellenállású vezetékkel összekötik össze a földdel.

Minden a burkolaton jelentkező feszültség a föld felé igyekszik (hiába fogja meg az illető a burkolatot, az áram akkor sem halad át rajta)

Bizonyos háztartások még így vannak a hálózatra kötve. A ház külön földelésére vannak rákötve a háztartási gépek földelései.

A védőföldelés tudományosabb megfogalmazásban: Villamos hálózatoknál, berendezéseknél, a zárlati áram földbe való levezetésére alkalmas, villamos kontaktus. Érintésvédelmi szempontból, minden a talaj és a talajjal érintkező, nem szigetelőanyagú tárgyat földnek nevezzük.

Gyors lekapcsolás: nullázás

A nullázás (TN-rendszer, ahol T a latin terro=föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként.

Ahol a 230V-ot előállítják a fogyasztók számára 1 vagy 3 fázisban (transzformátor állomás), van egy kis ellenállású védőföld és ez megy a fogyasztókhoz, ahol a villanyóránál a belső hálózat (például lakás) védőföldje össze van kötve a nulla vezetővel.

(Hazánkban az áramszolgáltatói hálózatok több mint, 90%-a nullázott).

TN-C rendszer: amikor az üzemi nulla vezető közös a védővezetővel. Sehol sem építenek ki külön védővezetőt, az áram vezetésére szolgáló nulla vezetőt (jelölése N=neutral) kötik minden fogyasztó készülék testére.

Faipari üzemek villamoshálózata 1.

Információtartalom vázlata:

• A villamos áram élettani hatásai
• Az érintésvédelem feladata

A villamos energia faipari felhasználása széleskörű. Használjuk gépeink meghajtására, anyagszállításra, világításra… és mindezek mellett hétköznapi életünk pótolhatatlan részét is képezi. Nincs az életnek olyan területe, ahol ne lenne rendkívül hasznos segítője az embernek. Ennek oka a villamos energia jó tulajdonságaiban rejlik:

• Könnyen előállítható, és csak rendkívül kis mértékben terheli a környezetet.
• Más energiákkal szemben jóval tisztább, és kényelmesebb a használata.
• Az előre kiépített villamoshálózaton keresztül könnyen szállítható, így bárki könnyen hozzájuthat.
• A megfelelő védőberendezések alkalmazásával használata biztonságos.

Ennek köszönhetően korunk egyik alapvető jellegzetessége a villamos energia széles körű felhasználása. Azonban a villamos energia felhasználása során is számolnunk kell a balesetek lehetőségével.

Az elektromos árammal kapcsolatos balesetek száma és súlyossága olyan jelentős, hogy a közlekedési balesetek után közvetlenül a második helyen áll. Ennek oka, hogy az emberek még manapság sem ismerik eléggé az elektromos áram természetét. Hatásaihoz még a mai napig nem szoktunk hozzá (, hiszen csak alig több mint 100 éve használjuk).

            Az első közhasznú erőművet EDISON hozta létre a New Yorki Central Parkban, és az ehhez csatlakozó 110 V-os hálózatot 1882-ben helyezték üzembe. Itt következett be az első áramütéses baleset is 1883-ban.

Az elektromos áram nem más, mint elektromos töltéssel rendelkező részecskék egyirányú, rendezett mozgása. Két fő jellemzője:

• az áramerősség        jele: I              mértékegysége: A (Amper)
•  a feszültség         jele: U             mértékegysége: V (Volt)

Elektromos feszültség megmutatja, hogy mennyi munkát végez az elektromos mező, miközben 1 C (coulomb) töltést a mező egyik pontjából a másikba áramoltat. A feszültséget kiszámíthatjuk: U = I/R,   U = W/Q

Az áramerősség  a vezető anyagban időegység alatt áramló elektromos töltésmennyiség, az őt létrehozó feszültség U, és az ennek ellenszegülő ellenállás R értékének hányadosa. I=U/R    

Az elektromos áram legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy:

• alapvető érzékszerveinkkel nem szerezhetünk tudomást a jelenlétéről,
• és már rendkívül kis villamos energiamennyiségek is súlyos baleseteket képesek előidézni.
• A sérülések szempontjából az áramerősségnek van az egyik legnagyobb jelentősége:
• Az érzékelhető áramerősség átlagosan 0,5-1 mA. Ezt nevezzük érzetküszöbnek.A veszélyes határ, kb. 10-20 mA környékén jelentkezik, mert ekkora áramütés hatására a végtagizmok görcsbe rándulhatnak, és az ember már nem tudja elengedni a vezetéket. A görcs következtében az áramütés hatása is lényegesen súlyosabb lehet. Ez az elengedési áramerősség.
• 100 mA (azaz 0,1A) vagy ennél nagyobb áramerősség, már könnyen halálos lehet

Az áramütés súlyosságát az emberi testen átfolyó áram erősségén túl még számos dolog befolyásolhatja:

• az emberi szervezeten átfolyó áram nagysága
• a behatás időtartama
• az áram útja az emberi szervezetben (mely testrészen halad át)
• A legkedvezőbb eset, amikor a két láb hidalja át a feszültséget, a legkedvezőtlenebb, mikor a bal kéz is részt vesz az áramkörben.
• az áram típusa, váltakozó áram esetén annak frekvenciája
• Az egyenárammal szemben az emberi szervezet kevésbé érzékeny, mint a váltakozó árammal szemben.
• az emberi test ellenállása
• a bőr felületi épsége
• az egyén testi és lelki állapota, számít-e az áramütésre, esetleg váratlanul éri…

A villamos áramütés során, a szervezeten átfolyó áram, (az áthaladó villamos töltés által közölt energia) az izmok görcsös összehúzódását, idegközpontok és idegpályák zavarát okozhatja, eszméletvesztéshez légzésbénuláshoz, szívleálláshoz vezethet…

Az áram hő-, kémiai, élettani és mágneses hatásokat gyakorolhat az emberi szervezetre.

            Hőhatása révén az elektromos áram égési sérüléseket okozhat (Ennek súlyosságát a test ellenállása, és a villamos ívet kísérő hőmérséklet is befolyásolhatja.).

Kémiai hatása abban nyilvánul meg, hogy a testnedveket elektrolitikusan megbonthatja, mely során a fejlődő gázok embóliát okozhatnak.

Egy-egy váratlan áramütés következtében az ember könnyen sokkhatás alá kerülhet, mely eszméletvesztéshez vezethet. Gyakori oka az úgynevezett másodlagos áramütéses baleseteknek, melyek elesés, vagy zuhanás miatt következnek be.

A villamos áram által okozható káros hatásokat érintésvédelemmel és a munkavégzés szabályainak betartásával tudjuk elkerülni.

Az érintésvédelem feladata, hogy megakadályozza az elektromos berendezések aktív (, áram alatt lévő) részével történő érintkezést, valamint megvédje a kezelőt, amennyiben a gép, külső burkolata egy esetleges meghibásodás (testzárlat) miatt áram alá kerülne.

Tulajdonképpen azon műszaki intézkedések és védelmi módszerek összessége, melyek célja, hogy elhárítsák az elektromos berendezések szakszerű használata során felmerülő a veszélyeket, hogy megelőzzék a villamos energia felhasználásából származó baleseteket.

Ennek számos módja van:

Az érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatjuk meg.

A védővezető nélküli érintésvédelmi módok az emberi szervezeten keresztülfolyó áramot a veszélytelen érték alá korlátozzák.

A védővezetős érintésvédelmi módoknál az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.

A tűtvédelmi oktatás

Információtartalom vázlata:

• Tűzvédelmi feladatok
• A tűzkár bejelentése:
• telefonszám: 105
• a tűzkárbejelentés tartalma
• Tűzveszélyességi osztályok
• Raktározás és tárolás előírásai

A tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátítása alapvető fontosságú feladat a munkahelyen dolgozó emberek biztonsága szempontjából.

A munkahelyek tűzvédelménél elsődleges feladat a tűz keletkezésének megakadályozása. A folyamatos tervezett munkavégzés során azonban mindig akadhatnak váratlan meghibásodások. Egy elektromos zárlat, a dolgozó hanyagsága…, könnyedén tragédiához vezethet, ezért a munkahelyi tűzvédelem szempontjából koránt sem elegendő a biztonságos munkavégzés feltételeinek oktatása, gondoskodni kell:

• A tűzjelzés feltételeinek biztosításáról,
• az esetlegesen bekövetkezett tűzesetet követően a tűz terjedésének megakadályozásáról.

Itt a gyors reagálás és a megfelelő tűzoltási szaktudás a legfontosabb. A káreset nagysága ugyanis szorosan összefügg a tűz keletkezése, és az oltás megkezdése között eltelt idővel. A később jelzett tűz nagyobb károkkal jár, és gyakran az oltást is megnehezíti.

Aki tűzesetet, vagy annak közvetlen lehetőségét észleli, annak kötelessége azt haladéktalanul jelentenie (a veszély nagyságától függően közvetlen felettesének, vagy) a tűzoltóságnak. A jelentési kötelezettség elmulasztása, vagy hamis tűzjelzés bejelentése szabálysértési eljárás megkezdését vonja maga után.

• A gyors és biztonságos menekülés, és mentés feltételeinek biztosításáról, és
• az oltáshoz szükséges feltételek (oltóanyag, terület) biztosításáról.

A tűz jelzésénél két alapvető feladatot különböztetünk meg:

1. A munkahelyen belüli tűzjelzés.

Egészségüket, vagy biztonságukat fenyegető veszély esetén, a munkavállalók riasztása kiemelt fontosságú. Jelzés esetén a munkavállalóknak azonnal be kell szüntetniük a munkavégzést, és a tűzriadó terv által előírt módon, az általa kijelölt biztonságos helyre távozva, el kell hagyniuk a létesítményt.

A tűz jelzése történhet:

• élő szóval, kézjelzésel
• hangjelzéssel (szaggatott csengőszó, vagy sziréna segítségével) Ezekben az esetben a jelzőberendezést a tűzeset érzékelését követően hozza működésbe valaki.
• Automata tűzjelző berendezéssel, mely gyakran egy időben végzi a riasztást a tűzoltóságon, és az üzemcsarnokban. (Füstérzékelő, és-vagy kihelyezett tűzjelző kapcsoló.) Ez a leghatékonyabb megoldás.

A tűzjelző, és oltóberendezések működőképességét, rendszeres ellenőrzéssel kell biztosítani. A jogszabályban előírt időközönkénti ellenőrzést az üzembentartó (havonta, negyed-, félévente, évente…) és megfelelő szakember végzi.

( Az üzemeltető, a létesítmény tűzvédelmi felelőse legalább negyedévente köteles körbejárni a műhelyben található tűzjelző, és tűzoltó berendezéseket, minek során a tőle elvárható módon szemrevételezéssel ellenőrzi azok épségét, hiánytalanságát, működőképességét.)

Az ellenőrzésről vezetett naplóba minden a vizsgálatnál tapasztalt észrevételt le kell jegyezni.

Fontos, hogy a munkavállalók megismerjék a tűzjelzést és riasztás esetén tisztában legyenek a szükséges teendőkkel. Ennek érdekében a munkáltató köteles a munkavállalókat a munkakörüknek, képzésüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesíteni.

Az oktatásról jegyzőkönyvet kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell az oktatás:

• idejét
• tárgyát
• Az oktatást végző személy nevét.
• Az oktatáson részt vevő munkavállalók névjegyzékét.

A tűzvédelmi oktatás a munkavállaló számára kötelező, részvételét az aláírt jegyzőkönyvvel igazolja.

Új technológia bevezetésekor, ugyancsak kötelező megismertetni a munkavállalót a vonatkozó tűzvédelmi követelményekkel.

2. A tűzoltóság riasztása

Már említettük, hogy aki tűzesetet, vagy annak közvetlen lehetőségét észleli, annak kötelessége azt haladéktalanul jelentenie a tűzoltóságnak. Ha esetleg erre nincs lehetősége, bejelentésével (ELVILEG) fordulhat a rendőrséghez, a mentőkhöz, a polgármesteri hivatalhoz is, vagy hívhatja a 112-es általános segélyhívó számot is… (Ezek azonban csak szükségmegoldások lehetnek, ugyanis ezek következtében eltolódhat az oltás megkezdése, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a tűzoltóság minden az oltáshoz szükséges információt megkap.)

A tűzoltóság ingyenesen hívható a 105-ös segélyhívó telefonszámon. Munkájukért semmilyen díjat nem számolnak fel.

A 105-ös telefonszámon történő bejelentés esetén a telefonközpont elvileg a hívás helyéhez legközelebb lévő tűzoltó állomásra kapcsol, ennek ellenére az esetleges hibák kiküszöbölése miatt ne feledjük közölni a tűzeset pontos helyét!

Fontos, hogy a tűzoltóság a bejelentés alapján megbízható információkhoz jusson a tűzesetről.

A bejelentő lehetőség szerint nyugodtan és pontosan adjon választ a kérdésekre, hogy a Tűzoltóság el tudja dönteni milyen erővel, felszereléssel kell kivonulnia a helyszínre.

A Bejelentéskor a jelzést adó személynek közölnie kell:

– A bejelentő nevét, címét, telefonszámát

– A tűzeset pontos helyét: város, utca, házszám, ezek hiányában helyrajzi szám

– Milyen káreset történt, milyen típusú anyag ég, (Ennek ugyanis kiemelt jelentősége lehet az oltóanyagok megválasztásánál.) mekkora a tűz kiterjedése.

– Személyek, egyéb épületek, anyagi javak vannak-e veszélyben.

A bejelentést követően a bejelentő lehetőleg maradjon telefonközelben, és álljon a Tűzoltóság rendelkezésére, az esetleges további kérdések esetén.

A tűzvédelmi oktatás:

A Törvény fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és az öt főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtető munkáltatók számára, tűzvédelmi szabályzat készítését írja elő.

( Ez feltétele a telephelyengedély megszerzésének is!)

A munkáltatónak tűzvédelmi oktatás keretein belül kötelessége ismertetni munkavállalóival a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. És gondoskodnia kell arról is, hogy munkavállalói be is tartsák azokat.

A tűzvédelmi szabályzat tartalmazza:

• A munkahelyen tűzvédelmi tevékenységet ellátó személyek feladatait, kötelezettségeit
• A létesítményben létrehozott tűzvédelmi szervezet felépítésére, működésére, irányítására, feladatára vonatkozó szabályokat
• A dolgozók által folytatott tevékenységekre vonatkozó előírásokat
• A munkáltató, és a munkavállalók tűzvédelmi kötelezettségeit, tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait.
• Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit.
• A létesítmény különböző helységeinek tűzveszélyességi osztályba történő besorolását, illetve az ezekre vonatkozó előírásokat.

„A”-„C” tűzveszélyességi osztályba sorolt épületek esetén ( a faipari üzemek többnyire „C” besorolásúak) a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet is kell készíteni.

Ez tartalmazza:

• a tűzjelzés módját, az intézményben tartózkodók, és a tűzoltóság riasztásának rendjét
• az épületek kiürítésének, elhagyásának rendjét
• felsorolja a tűz esetén elvégzendő tennivalókat (áramtalanítás, gázvezeték elzárása, mentés…), megnevezi a felelős személyeket
• felhívja a figyelmet a fő veszélyforrásokra
• mellékleteként elkészítésre kerül egy helyszínrajz is, melyen jelölve vannak a helységek tűzveszélyességi osztályai, a főkapcsolók, és a vízvételi lehetőségek, valamint az oltó anyagok és berendezések helyei.

A tűzriadó terv biztonságos végrehajthatósága érdekében az üzemekben évente gyakorolni kell a mentést és a menekülést, melyek eredményességéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Tűzvédelmi osztályok

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg az üzemek kialakítására, a gépek-, berendezések üzemeltetésére vonatkozó szabályokat. A szabályzat értelmében az épületeket, és azok helységeit, az ott alkalmazott technológia és a tárolt anyagok függvényében tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolás az anyagok tűzveszélyességi jellemzői, fizikai-, kémiai tulajdonságai alapján történik. Ezek határozzák meg, hogy a különböző osztályokba sorolt helységekben milyen tűzvédelmi tevékenységeket kell folytatni, és milyen szabályok vonatkoznak az ott végzendő szervezett munkavégzésre.

 „A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes

Azok az üzemszerű munkavégzés közben használt, és raktározott anyagok tartoznak ide, melyek gyújtóláng hatására bármely halmazállapotban hevesen, robbanásszerűen égnek.

„B” Tűz- és robbanásveszélyes

Olyan helységeket sorolunk ebbe a kategóriába, melyekben a munkavégzés során olyan anyaggal dolgoznak, illetve olyan anyagok keletkeznek, melyek a levegővel robbanásveszélyes keveréket képeznek. Ilyenek a faiparban keletkező fűrész és csiszolatporok, valamint a felületkezelő üzemben felszabaduló különféle oldószergőzök.

„C” Tűzveszélyes

Olyan anyagok sorolandók ide, melyek gyújtólánggal vizsgált gyulladási hőmérséklete legalább 300 C°. Ilyen a faanyag is, melynek lobbanáspontja 280-300 C°. A modern porelszívó hálózatok kiépítésének köszönhetően ma már a faipari üzemek a por és forgácsleválasztó ciklonok kivételével ebbe a kategóriába sorolandók.

„D” Mérsékelten tűzveszélyes

300C°-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű anyagok tartoznak ebbe a kategóriába (természetesen gyújtólánggal vizsgálva).

„E” Mérsékelten tűzveszélyes

Kategóriába tartoznak azok az üzemrészek melyek nem éghető anyagokkal dolgoznak, vagy amelyekben ilyen anyagok tárolása történik. Ilyenek lehetnek például a vasalatraktárak.

Az épületek tűzveszélyességi osztályba soroláskor a létesítmény alapterületeit az A osztályból az E osztály felé haladva összesíteni kell. A magasabb tűzveszélyességi osztályt kell választani, amennyiben az ezzel összefüggésben végzett munka összesített alapterületeinek aránya meghaladja a 40%-ot. A helyiség bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen kell elhelyezni a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a tűzvédelmi előírásokra figyelmeztető táblákat, tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramokat.

A tűzoltóság vonulása és a gyors kiürítés érdekében a szabvány által előírt üzem előtti területet és az üzemben lévő közlekedési utakat szabadon kell hagyni. Ezeket az utakat eltorlaszolni,azokat leszűkíteni, vagy azokon anyagot raktározni, még ideiglenesen sem szabad.  Az üzemi és tároló helyiségekben az utak széleit jól láthatóan sárga, vagy fehér vonallal kell jelölni.

A különböző tűzveszélyességi osztályokba sorolt helységekben, tűzbiztonsági szempontból csak a használatba vételi engedélyben meghatározott tevékenységeket szabad végezni, és csak az ennek megfelelően engedélyezett anyagokat szabad használni.

Egy-egy üzemrész engedély nélküli átalakítása, minek következtében az magasabb tűzveszélyességi kategóriába kerülne, elfogadhatatlan.

A helyiségekben csak az aktuális munkafolyamathoz szükséges anyagmennyiséget szabad tárolni. Ügyelni kell a tisztaságra, a keletkező hulladékokat folyamatosan, de legalább a munka végeztével el kell takarítani.

Az A és a B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben tilos öltözőszekrényt elhelyezni, azok ajtóit önműködő csuklószerkezettel kell ellátni, és csukott állapotban kell tartani.

A „A-C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben és helyiségben csak olyan gépet, eszközt szabad használni, amely nem jelent környezetére gyújtás-, vagy robbanás veszélyt.

Az építmény helységeiben található villamos berendezések kapcsolóit és a közművek fő csatlakozóit központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez a világosításhoz és a térvilágosításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni.

A villamos berendezések és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a berendezés üzemszerű használata az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.