Zajártalom a faiparban

Információtartalom vázlata:

A zaj nemkívánatos hatása az emberre:

• fiziológiai hatás
• pszichológiai hatás

A zajcsökkentés lehetőségei:

• új telephely
• zajelszigetelés, zajelnyelés
• új korszerű gépek, megmunkáló fejek

Mi is a zaj valójában?

Zajnak nevezünk minden olyan hanghatást, (függetlenül a hang erősségétől) mely az emberben kellemetlen érzést kelt.

Fizikai értelemben a hang magasságával, erősségével, intenzitásával és a hangszínnel jellemezhető. Ezek közül mi most csak a frekvenciával, és a hangerővel foglalkozunk.

A zaj legfontosabb jellemzői:

– A frekvencia, mely a hanghullámok rezgéseinek száma másodpercenként. Mértékegysége 1/s=Hz (azaz hertz). A frekvencia határozza meg a hang magasságát minél nagyobb a rezgésszám, a hang annál magasabb. Ez rendkívül lényeges a zaj meghatározásának szempontjából, hiszen a magasabb, 2000 Hz körüli hangok jobban bántják a fülünket.

Az emberi fül 16-20 000 Hz-es tartományban érzékeli a hangokat. Az állatok hallása azonban többnyire lényegesen kifinomultabb.

– És a hang erősség, mely a hang intenzitásának  mérőszáma. Lényegében az egységnyi felületen, időegység alatt merőlegesen áthaladó hangenergia mennyisége. Mértékegysége: W/m²=B (azaz bel). A gyakorlatban mértékegységként ennek a tizedrészét, a decibelt (dB) használjuk.

– a nagyon halk zaj: O-20 dB mértékű, ilyen pl. a suttogás

– a halk zaj: 30-40 dB, mint pl. a csendes beszélgetés

– a mérsékelt zaj: 50- 60 dB, ami az átlagos beszélgetésnek felel meg;

– a hangos zaj: 70- 80 dB, pl. egy hangos rádióhang;

– a nagyon hangos zaj: 90-100 dB, pl. a mentő szirénája

– a süketítő zaj: 110-120 dB nagyságú ilyen a mennydörgés, vagy egy rakéta hangja.

A munkahelyeken a még megengedhető zaj erősségét annak frekvenciájától függetlenül decibelben adjuk meg.

A Magyarországon érvényben lévő szabvány a munkahelyeken tartósan, legfeljebb 85 dB (A- karakterisztikájú szűrővel mért)  zajterhelést enged meg. Ez, az az érték, ami a napi 8 órás munkaidő alatt még nem okoz maradandó halláskárosodást. 88dB-nél azonban ez az időtartam már a felére esik vissza. Ilyen zajterhelésnél már csupán 4 órahosszát tölthetünk el maradandó halláskárosodás veszélye nélkül. Rövid ideig (max. 30 percig) ez az érték túlléphető, de a hangerő, ezekben az esetekben sem haladhatja meg, a 135 dB-es (C- karakterisztikájú szűrővel mért) határértéket.

(A C szűrő csillapítása alacsonyabb frekven­ciákon jóval kisebb.)

A megengedett értékek mindenkori szem előtt tartása, a megfelelő minőségű egyéni védőeszközök használata rendkívül fontos, hiszen a zaj pszichikai, és fiziológiai ártalmakat is hordozhat magában.

– pszichikai hatása:

Az erős zaj kellemetlen érzést kelt, idegesít, elvonja az ember figyelmét.

A nagy zajban dolgozó ember gyorsabban elfárad.

Ami hatással van a munkavállaló teljesítményére, egészségi állapotára. Ingerlékenység, viselkedési zavarok lépnek fel, csökken a fizikai teljesítőképesség, megnő a hibaarány, és a munkabalesetek bekövetkezésének esélye is.

Az, hogy a zaj milyen pszichikai hatásokat gyakorol az emberre, függ a zajhatás módjától, a külső körülményektől, és nagymértékben egyén személyes tűrőképességétől is.

Ahogy azt már korábban is említettük, a magasabb frekvenciájú zajok, sokkal zavaróbbak, idegesítőbbek. Akárcsak a szabálytalanul váltakozó zajterhelés, mely jobban megviseli a szervezetet, mint az egyenletes zaj.

– fiziológiai hatás: Kb 60dB hangerő fölött a zaj már a vegetatív idegrendszerre is hatással van. Ennek következtében megváltozhat a vérkeringés, csökkenhet a pulzus erőssége, szívpanaszok jelentkezhetnek, módosul a belső és külső elválasztású mirigyek működése, látási és anyagcserezavarok léphetnek fel, megnövekszik az agyvíz nyomása, mely fejfájást okoz…

A tartósan magas zajszint (kb. 90dB) pedig maradandó idegrendszeri elváltozáshoz, halláskárosodás kialakulásához is vezethet, és akár 8-10 évvel is megrövidítheti az életet.

A 120 dB feletti hangok már fizikai fájdalomként jelentkeznek, 160 dB-nél a dobhártya bereped, 175 dB pedig már az ember halálához vezet.

Az emberi fül bizonyos mértékben képes ellenállni a különféle erősségű hangok káros hatásainak.

Amennyiben tartósan magas zajterhelés éri, 85db alatt alkalmazkodik a meg növekedett zajszinthez. Bizonyos idő elteltével csökken, vagy akár meg is szűnik a zajhatás által kiváltott inger, és a fül már csak az erősebb ingerekre fog ismét reagálni. Ezt nevezzük adaptációnak. Az adaptáció elhúzódó jelenléte a hallás kifáradás, ilyenkor (pl. egy diszkóban eltöltött este után) a regeneráció akár több napig is eltarthat.

Ha azonban a fül, a meg növekedett ingerekre már csak csökkent mértékben reagál, kifáradásról beszélünk. A kifáradás jelensége átmeneti hallásküszöb emelkedést okoz. Mértéke a hang intenzitásától, frekvenciájától és az egyén tűrőképességétől függ.

A hosszabb ideig tartó nagy zaj azonban már maradandó halláskárosodást okozhat. Ebben az esetben a hallóideg végződések károsodása miatt a fül már nem képes maradéktalanul regenerálódni. Az előrehaladott zajártalom teljesen nem korrigálható, már hallókészülékkel is csak javítható.

A zajcsökkentés lehetőségei:

A faipari üzemek működésének elkerülhetetlen velejárója a zaj. A famegmunkáló gépek által keltett zaj káros hatásaitól egyéni védőeszközökkel: fültokkal, füldugóval védjük meg a dolgozókat. De nem elegendő csupán az üzemen belüli megengedett értékek szem előtt tartása. Az üzem közvetlen környezetének nyugalma érdekében a hatóságok előírják az üzemen kívül, attól megfelelő távolságban mérhető maximális zajterhelés értékeit is. A megengedett értékek nagysága nagyban függ az üzemi terület elhelyezkedésétől. Egy lakóterületen, egy kertvárosban elhelyezett üzemre jóval kisebb értékek vonatkoznak, mint pl. egy iparterületre telepített létesítményre.

A közlekedésből származó zajterhelés megengedett mértéke nappal 65 dB, éjjel 55 dB.

A kellemetlen szomszédok gyakori feljelentéseitől a tulajdonos gyakran csak telephelyváltással, üzemének lakott területről, iparterületre történő költöztetésével szabadulhat meg. Ez azonban csak végső megoldás lehet, hiszen egy üzem áttelepítése rendkívül magas költségekkel jár. Nem számolva a termelésből származó időkiesést…

Szerencsére nem ez az egyetlen lehetőségünk. Az üzem zajkibocsátását jelentősen csökkenthetjük:

• a régi, elavult technológiák leváltásával, korszerű gépek-, modern megmunkáló fejek vásárlásával, (Ezt nevezzük aktív védekezésnek, mikor is közvetlenül a kisugárzott zajteljesítményt csökkentjük.)
• ( Passzív védekezés,) üzemi zajszigetelés telepítésével, a gépek tokozásával, vagy
• zajvédő falak felállításával.

Egy átlagos faipari üzemben a legnagyobb zajkibocsájtást a magas fordulatszámú marógépek, és a többfejes gyalugépek jelentik. Ezek lecserélésével, új, modern gépek üzembe helyezésével jelentős zajcsökkenést érhetünk el. De segítséget nyújthat a gépek nagy hanggátlású burkolattal történő elszigetelése is (tokozás). Tovább növelhető a zajgátlás hatékonysága, ha a tok és a zajforrás (gép) ill. a gép és a padló rugalmas kapcsolattal csatlakoznak egymáshoz. Ezt úgy érhetjük el, hogy pl.: rezgés elnyelő gumilapokat helyezünk a gépállvány, és az alap közé.

A légtechnikai berendezésekbe zajtompítók

építhetők be…

Amennyiben ezek a megoldások nem alkalmazhatók, vagy túl költségesek lennének, az üzem, vagy üzemrész hangszigetelésének javításával is csökkenthetjük a zajkibocsátás mértékét. Ezekben, az esetekben a hangszigetelő nyílászárókkal, és a többrétegű, szendvicsszerkezetű hangszigetelt falakkal szeparáljuk el a zajos gépet környezetétől, esetleg zajvédő falat építünk az üzem lakókörnyezettel határos oldalaira. Telepítésük azonan csak abban az esetben javasolt, ha az árnyékolással megvalósítani kívánt zajcsökkentés

nem haladja meg a 13dB-es értéket.

Zajvédő falak:

A zajvédő falak már bizonyítottak a közúti forgalom zajának lakóövezetektől történő távoltartásánál. Számos anyagból készülhetnek: fa, fém, beton, fa-beton kompozitok, tégla, műanyag… Telepíthetünk növénysávokat is az üzem köré a zajcsökkentés érdekében, ezek hanggátlása azonban meglehetősen csekély.

• A zajvédő falak vastagsága rendkívül változatos lehet, általában 1-8m magas, 3-4 m hosszú szakaszokra osztott kivitelben készülnek. Visszaverik, és-, vagy elnyelik az üzemből származó zajt, így élhetőbbé teszik annak környezetét.