A tűtvédelmi oktatás

Információtartalom vázlata:

• Tűzvédelmi feladatok
• A tűzkár bejelentése:
• telefonszám: 105
• a tűzkárbejelentés tartalma
• Tűzveszélyességi osztályok
• Raktározás és tárolás előírásai

A tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátítása alapvető fontosságú feladat a munkahelyen dolgozó emberek biztonsága szempontjából.

A munkahelyek tűzvédelménél elsődleges feladat a tűz keletkezésének megakadályozása. A folyamatos tervezett munkavégzés során azonban mindig akadhatnak váratlan meghibásodások. Egy elektromos zárlat, a dolgozó hanyagsága…, könnyedén tragédiához vezethet, ezért a munkahelyi tűzvédelem szempontjából koránt sem elegendő a biztonságos munkavégzés feltételeinek oktatása, gondoskodni kell:

• A tűzjelzés feltételeinek biztosításáról,
• az esetlegesen bekövetkezett tűzesetet követően a tűz terjedésének megakadályozásáról.

Itt a gyors reagálás és a megfelelő tűzoltási szaktudás a legfontosabb. A káreset nagysága ugyanis szorosan összefügg a tűz keletkezése, és az oltás megkezdése között eltelt idővel. A később jelzett tűz nagyobb károkkal jár, és gyakran az oltást is megnehezíti.

Aki tűzesetet, vagy annak közvetlen lehetőségét észleli, annak kötelessége azt haladéktalanul jelentenie (a veszély nagyságától függően közvetlen felettesének, vagy) a tűzoltóságnak. A jelentési kötelezettség elmulasztása, vagy hamis tűzjelzés bejelentése szabálysértési eljárás megkezdését vonja maga után.

• A gyors és biztonságos menekülés, és mentés feltételeinek biztosításáról, és
• az oltáshoz szükséges feltételek (oltóanyag, terület) biztosításáról.

A tűz jelzésénél két alapvető feladatot különböztetünk meg:

1. A munkahelyen belüli tűzjelzés.

Egészségüket, vagy biztonságukat fenyegető veszély esetén, a munkavállalók riasztása kiemelt fontosságú. Jelzés esetén a munkavállalóknak azonnal be kell szüntetniük a munkavégzést, és a tűzriadó terv által előírt módon, az általa kijelölt biztonságos helyre távozva, el kell hagyniuk a létesítményt.

A tűz jelzése történhet:

• élő szóval, kézjelzésel
• hangjelzéssel (szaggatott csengőszó, vagy sziréna segítségével) Ezekben az esetben a jelzőberendezést a tűzeset érzékelését követően hozza működésbe valaki.
• Automata tűzjelző berendezéssel, mely gyakran egy időben végzi a riasztást a tűzoltóságon, és az üzemcsarnokban. (Füstérzékelő, és-vagy kihelyezett tűzjelző kapcsoló.) Ez a leghatékonyabb megoldás.

A tűzjelző, és oltóberendezések működőképességét, rendszeres ellenőrzéssel kell biztosítani. A jogszabályban előírt időközönkénti ellenőrzést az üzembentartó (havonta, negyed-, félévente, évente…) és megfelelő szakember végzi.

( Az üzemeltető, a létesítmény tűzvédelmi felelőse legalább negyedévente köteles körbejárni a műhelyben található tűzjelző, és tűzoltó berendezéseket, minek során a tőle elvárható módon szemrevételezéssel ellenőrzi azok épségét, hiánytalanságát, működőképességét.)

Az ellenőrzésről vezetett naplóba minden a vizsgálatnál tapasztalt észrevételt le kell jegyezni.

Fontos, hogy a munkavállalók megismerjék a tűzjelzést és riasztás esetén tisztában legyenek a szükséges teendőkkel. Ennek érdekében a munkáltató köteles a munkavállalókat a munkakörüknek, képzésüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesíteni.

Az oktatásról jegyzőkönyvet kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell az oktatás:

• idejét
• tárgyát
• Az oktatást végző személy nevét.
• Az oktatáson részt vevő munkavállalók névjegyzékét.

A tűzvédelmi oktatás a munkavállaló számára kötelező, részvételét az aláírt jegyzőkönyvvel igazolja.

Új technológia bevezetésekor, ugyancsak kötelező megismertetni a munkavállalót a vonatkozó tűzvédelmi követelményekkel.

2. A tűzoltóság riasztása

Már említettük, hogy aki tűzesetet, vagy annak közvetlen lehetőségét észleli, annak kötelessége azt haladéktalanul jelentenie a tűzoltóságnak. Ha esetleg erre nincs lehetősége, bejelentésével (ELVILEG) fordulhat a rendőrséghez, a mentőkhöz, a polgármesteri hivatalhoz is, vagy hívhatja a 112-es általános segélyhívó számot is… (Ezek azonban csak szükségmegoldások lehetnek, ugyanis ezek következtében eltolódhat az oltás megkezdése, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a tűzoltóság minden az oltáshoz szükséges információt megkap.)

A tűzoltóság ingyenesen hívható a 105-ös segélyhívó telefonszámon. Munkájukért semmilyen díjat nem számolnak fel.

A 105-ös telefonszámon történő bejelentés esetén a telefonközpont elvileg a hívás helyéhez legközelebb lévő tűzoltó állomásra kapcsol, ennek ellenére az esetleges hibák kiküszöbölése miatt ne feledjük közölni a tűzeset pontos helyét!

Fontos, hogy a tűzoltóság a bejelentés alapján megbízható információkhoz jusson a tűzesetről.

A bejelentő lehetőség szerint nyugodtan és pontosan adjon választ a kérdésekre, hogy a Tűzoltóság el tudja dönteni milyen erővel, felszereléssel kell kivonulnia a helyszínre.

A Bejelentéskor a jelzést adó személynek közölnie kell:

– A bejelentő nevét, címét, telefonszámát

– A tűzeset pontos helyét: város, utca, házszám, ezek hiányában helyrajzi szám

– Milyen káreset történt, milyen típusú anyag ég, (Ennek ugyanis kiemelt jelentősége lehet az oltóanyagok megválasztásánál.) mekkora a tűz kiterjedése.

– Személyek, egyéb épületek, anyagi javak vannak-e veszélyben.

A bejelentést követően a bejelentő lehetőleg maradjon telefonközelben, és álljon a Tűzoltóság rendelkezésére, az esetleges további kérdések esetén.

A tűzvédelmi oktatás:

A Törvény fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és az öt főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtető munkáltatók számára, tűzvédelmi szabályzat készítését írja elő.

( Ez feltétele a telephelyengedély megszerzésének is!)

A munkáltatónak tűzvédelmi oktatás keretein belül kötelessége ismertetni munkavállalóival a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. És gondoskodnia kell arról is, hogy munkavállalói be is tartsák azokat.

A tűzvédelmi szabályzat tartalmazza:

• A munkahelyen tűzvédelmi tevékenységet ellátó személyek feladatait, kötelezettségeit
• A létesítményben létrehozott tűzvédelmi szervezet felépítésére, működésére, irányítására, feladatára vonatkozó szabályokat
• A dolgozók által folytatott tevékenységekre vonatkozó előírásokat
• A munkáltató, és a munkavállalók tűzvédelmi kötelezettségeit, tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait.
• Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek engedélyezési feltételeit.
• A létesítmény különböző helységeinek tűzveszélyességi osztályba történő besorolását, illetve az ezekre vonatkozó előírásokat.

„A”-„C” tűzveszélyességi osztályba sorolt épületek esetén ( a faipari üzemek többnyire „C” besorolásúak) a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet is kell készíteni.

Ez tartalmazza:

• a tűzjelzés módját, az intézményben tartózkodók, és a tűzoltóság riasztásának rendjét
• az épületek kiürítésének, elhagyásának rendjét
• felsorolja a tűz esetén elvégzendő tennivalókat (áramtalanítás, gázvezeték elzárása, mentés…), megnevezi a felelős személyeket
• felhívja a figyelmet a fő veszélyforrásokra
• mellékleteként elkészítésre kerül egy helyszínrajz is, melyen jelölve vannak a helységek tűzveszélyességi osztályai, a főkapcsolók, és a vízvételi lehetőségek, valamint az oltó anyagok és berendezések helyei.

A tűzriadó terv biztonságos végrehajthatósága érdekében az üzemekben évente gyakorolni kell a mentést és a menekülést, melyek eredményességéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Tűzvédelmi osztályok

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg az üzemek kialakítására, a gépek-, berendezések üzemeltetésére vonatkozó szabályokat. A szabályzat értelmében az épületeket, és azok helységeit, az ott alkalmazott technológia és a tárolt anyagok függvényében tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolás az anyagok tűzveszélyességi jellemzői, fizikai-, kémiai tulajdonságai alapján történik. Ezek határozzák meg, hogy a különböző osztályokba sorolt helységekben milyen tűzvédelmi tevékenységeket kell folytatni, és milyen szabályok vonatkoznak az ott végzendő szervezett munkavégzésre.

 „A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes

Azok az üzemszerű munkavégzés közben használt, és raktározott anyagok tartoznak ide, melyek gyújtóláng hatására bármely halmazállapotban hevesen, robbanásszerűen égnek.

„B” Tűz- és robbanásveszélyes

Olyan helységeket sorolunk ebbe a kategóriába, melyekben a munkavégzés során olyan anyaggal dolgoznak, illetve olyan anyagok keletkeznek, melyek a levegővel robbanásveszélyes keveréket képeznek. Ilyenek a faiparban keletkező fűrész és csiszolatporok, valamint a felületkezelő üzemben felszabaduló különféle oldószergőzök.

„C” Tűzveszélyes

Olyan anyagok sorolandók ide, melyek gyújtólánggal vizsgált gyulladási hőmérséklete legalább 300 C°. Ilyen a faanyag is, melynek lobbanáspontja 280-300 C°. A modern porelszívó hálózatok kiépítésének köszönhetően ma már a faipari üzemek a por és forgácsleválasztó ciklonok kivételével ebbe a kategóriába sorolandók.

„D” Mérsékelten tűzveszélyes

300C°-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű anyagok tartoznak ebbe a kategóriába (természetesen gyújtólánggal vizsgálva).

„E” Mérsékelten tűzveszélyes

Kategóriába tartoznak azok az üzemrészek melyek nem éghető anyagokkal dolgoznak, vagy amelyekben ilyen anyagok tárolása történik. Ilyenek lehetnek például a vasalatraktárak.

Az épületek tűzveszélyességi osztályba soroláskor a létesítmény alapterületeit az A osztályból az E osztály felé haladva összesíteni kell. A magasabb tűzveszélyességi osztályt kell választani, amennyiben az ezzel összefüggésben végzett munka összesített alapterületeinek aránya meghaladja a 40%-ot. A helyiség bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen kell elhelyezni a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a tűzvédelmi előírásokra figyelmeztető táblákat, tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramokat.

A tűzoltóság vonulása és a gyors kiürítés érdekében a szabvány által előírt üzem előtti területet és az üzemben lévő közlekedési utakat szabadon kell hagyni. Ezeket az utakat eltorlaszolni,azokat leszűkíteni, vagy azokon anyagot raktározni, még ideiglenesen sem szabad.  Az üzemi és tároló helyiségekben az utak széleit jól láthatóan sárga, vagy fehér vonallal kell jelölni.

A különböző tűzveszélyességi osztályokba sorolt helységekben, tűzbiztonsági szempontból csak a használatba vételi engedélyben meghatározott tevékenységeket szabad végezni, és csak az ennek megfelelően engedélyezett anyagokat szabad használni.

Egy-egy üzemrész engedély nélküli átalakítása, minek következtében az magasabb tűzveszélyességi kategóriába kerülne, elfogadhatatlan.

A helyiségekben csak az aktuális munkafolyamathoz szükséges anyagmennyiséget szabad tárolni. Ügyelni kell a tisztaságra, a keletkező hulladékokat folyamatosan, de legalább a munka végeztével el kell takarítani.

Az A és a B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben tilos öltözőszekrényt elhelyezni, azok ajtóit önműködő csuklószerkezettel kell ellátni, és csukott állapotban kell tartani.

A „A-C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben és helyiségben csak olyan gépet, eszközt szabad használni, amely nem jelent környezetére gyújtás-, vagy robbanás veszélyt.

Az építmény helységeiben található villamos berendezések kapcsolóit és a közművek fő csatlakozóit központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez a világosításhoz és a térvilágosításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni.

A villamos berendezések és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a berendezés üzemszerű használata az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.