Foglalkozásegészségügy

Információtartalom vázlata:

• Orvosi alkalmassági vizsgálatok
• Az orvosi vizsgálatok fajtái és céljuk
• Foglalkozási ártalmak a faiparban
• A foglalkozási ártalmak kiküszöbölésére tett intézkedések

A munka során a munkavállalóra ható környezet, a magas zajszint, a nagy por, a veszélyes anyagok használata, a fokozott fizikai igénybevétel… olyan egészségkárosodást okozhat, mely csak hosszabb idő elteltével mérhető. A munkaegészségügy feladata, a munkavállaló egészségének megóvása, a munkakörülményekből származó egészségkárosító hatások elemzése-felismerése, és kezelése által. Valamint a munkavállaló, munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása.

Az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változást, egészségkárosodásnak hívjuk.

Az emberi szervezet többnyire képes ellenállni, illetve alkalmazkodni ezekhez az ártalmakhoz, de ez a képesség függ az ember biológiai adottságától, pszichikai állapotától, stb. is.  Amennyiben az emberi szervezet alkalmazkodóképessége már nem tudja elviselni a rá ható ártalmakat, az nem képes regenerálódni, egészségkárosodásról beszélünk.

A foglalkozási ártalom a munkavégzés során a munka környezetében fellépő. A munkavállalóra ható olyan kóros hatás, amely maradandó károsodást nem okoz.

A foglalkozási betegség létrejötte az egyén szervezetének ellenálló képességén túl, függ: az ártalom erősségétől, és az ártalom hatásának időtartamától is.

A foglalkozási ártalmak adódhatnak:

• Fizikai terhelésből (nehéz fizikai munka),
• Fizikai ártalmakból pl.: (zaj-, rezgés-, sugárzási ártalmak, a munkahelyi klíma káros hatásai)
• Vegyi ártalmakból
• A porártalomból
• A munkafolyamat pszichikai hatásából (monoton munkavégzés)
• Az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből (pl. ülőmunka esetén a statikus terhelés)

Fizikai ártalmak:

– zajártalom: a zajos munkahelyen végzett munka a fül kifáradásával jár, tartós terhelés esetén halláskárosodás léphet fel.  A legtöbb esetben egyéni védőeszközökkel védekezünk ellenük, de megfelelő hangszigeteléssel ellátott burkolatú gépek használatával, és jobb minőségű szerszámok változtatásával is  javíthatjuk a védelmet.

– rezgés ártalom:  Munkaegészségügyi szempontból az 1… 300 Hz-es rezgés a legártalmasabb. A kisfrekvenciás rezgésszám csont-, ízületi- és izomrendszeri, a nagyfrekvenciás (50 Hz feletti) rezgés érrendszeri és idegrendszeri elváltozást okozhat. Az élettani hatás szempontjából megkülönböztetünk egész testre kiterjedő, és helyileg ható rezgéseket. Egész testre kiterjedő rezgéseket a mezőgazdasági munkagépek okozhatnak. A faiparban a helyileg ható rezgések fordulnak elő gyakrabban:

• pneumatikus szerszámoknál
• kézi előtolásnál
• kézi kisgépekkel végzett munkáknál (szúrófűrész, csiszológép…)
• kiegyensúlyozatlan gépeknél.

Ezek a rezgések monoton munkavégzés esetén okozhatnak nagyobb károkat, a munkavállalók cserélgetése az adott munkafolyamatok között megfelelő védekezést biztosíthat.  A kiegyensúlyozatlan gépeket ki kell egyensúlyozni. A hivatásos favágók rezgéselnyelő zselével töltött kesztyűt használnak a láncfűrész okozta rezgések káros hatásainak megelőzésére.

– a munkahelyi klíma által kifejtett hő terhelés: Enyhítésére a hideg munkahelyeken meleg munkaruhát, melegedőhelyet, és meleg védőitalt kell biztosítani. Meleg munkahelyeken is szükség esetén biztosítani kell a nagy hőhatások ellen védő munkaruhát, valamint a megfelelő védőitalt.

–  sugárzási ártalmak:  Infravörös sugárzás. Szabad szemmel nem látható. Erősen melegítő hatású. Ha hosszabb időn át rendszeresen éri a munkavállaló bőrét, a bőrben a hajszálerek kitágulnak, és a bőr szárazzá, sérülékennyé válik. Súlyosabb esetben bőrsorvadási folyamat is felléphet. Ibolyántúli sugárzás (UV: ultraviola). Szabad szemmel ez sem látható. A bőrrel érintkezve a túlzott napozásnak megfelelő tüneteket okoz(lebarnulás, leégés). A szemben kötőhártya gyulladást, súlyosabb esetben szemfenék gyulladást okozhat. Ilyen sugárzásokkal a faiparban csak a felületkezelő soron dolgoznak, zárt technológiai sorban. Ezekben az esetekben az egészségkárosodások veszélye majdnem nulla.

A foglalkozás-egészségügyi jogszabályokban meghatározott követelmények megvalósítása érdekében a munkáltatónak (a Munkavédelmi törvény hatálya alá tartozó munkahelyeken) foglalkozás- egészségügyi szolgáltatást kell biztosítania. Ezt a tevékenységet csak olyan foglalkozás-egészségügyi szolgálatok láthatják el, melyek orvosai (üzemorvosok) megfelelnek a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.

A foglalkozási megbetegedéseket az üzemorvosok az ÁNTSZ, munkáltató székhelye szerinti illetékes intézetének kötelesek jelenteni, ahol ezek kivizsgálásra, és elfogadásuk esetén nyilvántartásba vételre kerülnek. A munkáltató minden ilyen regisztrált esetben köteles intézkedni a további egészségkárosodások, és a hasonló esetek megelőzéséről. Ennek egyik eszköze lehet az egyéni védőeszközök biztosítása, esetleg cseréje magasabb szintű védelmi kategóriájú eszközökre. De eredményes lehet adott esetben a technológi átalakítása, vagy cseréje, esetleg a különböző biztonsági előírások szigorítása is…

A foglalkozási megbetegedésben szenvedő dolgozó – hasonlóan a balesetet szenvedett dolgozóhoz társadalombiztosítási ellátásra és munkajogi kártérítésre jogosult.

A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottakra vonatkozó, kötelező orvosi vizsgálatok:

• munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata,
• szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata,
• személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata.

A vizsgálatok elvégeztetése a munkáltató felelőssége. A munkáltatónak köteleznie kell a munkavállalót a vizsgálatokon való részvételre, és gondoskodnia kell róla, hogy az orvosi vizsgálatokon történő részvétel, ne csorbíthassa a munkavállaló érdekeit. Az ilyen vizsgálatokat mindig munkaidőben kell elvégeztetni, a részvétel időtartamát bele kell számítani a munkavégzés időtartamába.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat

Célja: annak megállapítása, hogy a munkavállaló a munkavégzés és a munkakörnyezet által okozott megterhelésnek, igénybevételnek képes e megfelelni.

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

• a munkavállalónak a munkavégzés megkezdését megelőzően,
• a munkavállalónak a munkakör megváltoztatása előtt,
• kéthetes, vagy annál hosszabb külföldi munkavégzés esetén a kiutazást megelőzően.

Az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő

6 hónapig érvényes, ha a munkavállaló egészségében ez alatt nem következett be változás, és ismételten azonos munkakörben foglalkoztatják.

A szakmai alkalmassági vizsgálat

A szakma elsajátításának megkezdését megelőző vizsgálat, melyet a szakmára való alkalmasság orvosi véleményezésének céljával kell elvégezni.

Beiskolázás előtt, a szakképző intézménybe jelentkező tanulókon előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

Személyi higiénés vizsgálat

A személyi higiénés vizsgálatra akkor van szükség, ha a munkavállalót járványügyi szempontból kiemelt területen foglalkoztatják. Célja: annak megállapítása, a munkavállaló fertőző megbetegedése, ill. meghatározott esetekben kórokozók hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.

Amennyiben fenn áll ez a veszély, és fertőzés tünetei jelentkeznek, soron kívüli személyi higiénés vizsgálatot kell végezni. Ebben az esetben a vizsgálatot az kezdeményezi, aki a tüneteket észlelte, legyen az a munkavállaló/tanuló, orvos, vagy az intézmény vezetője…

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy alkalmas-e az adott munkakörre, tanuló esetén az adott szakmára. Az orvosi véleményről, az üzemorvosnak minden esetben tájékoztatnia kell a munkavállalót (vagy tanulót). Az üzemorvos a munkáltatónak írásban jelzi a munkavállaló orvosi vizsgálatának: megfelelt, illetve nem felelt meg eredményét, de arról bővebb tájékoztatást csak a munkavállaló engedélyével adhat.

Alkalmatlanság esetén az orvos korlátozásokat írhat elő a végzett munkával kapcsolatban.

Az a munkavállaló, aki az alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.

A vizsgálat munkaköri és szakmai alkalmasság esetén lehet:

• előzetes
• időszakos, (Gyakoriságát az ide vonatkozó rendeletek szabályozzák, a faiparban többnyire évente szükséges
• soron kívüli, (ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi munkaköre ellátására.)
• záró vizsgálat.(pl.: hosszabb külföldi kiküldetés után, vagy fokozott foglalkozási megbetegedés veszélyével rendelkező munka befejezése után. )Célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló a munkavégzés során szenvedett e egészségkárosodást