Információtartalom vázlata:

• Építmények létesítésére vonatkozó általános előírások
• Munkahelyek kialakítására vonatkozó környezeti tényezők
• A munkáltató feladatai az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakításával kapcsolatban

Faipari üzemek telepítése során a legfontosabb az ipari létesítmény befogadására szolgáló, megfelelő terület kiválasztása. Kisebb, kézmű-ipari jellegű faipari üzem lakóterületen, melléképületben is elhelyezhető. Ebben az esetben azonban rendkívül szigorú megkötéseknek kell megfelelnie.

• A melléképületben kialakított üzemrész a fő építmény rendeltetésszerű használatát semmilyen formában nem akadályozhatja, vagy zavarhatja.
• A fő építményre, és az ott lakókra semmilyen káros hatást nem gyakorolhat.
• Kialakítása során be kell tartani az ide vonatkozó rendeletekben meghatározott épülettávolságokat.
• A teleken lévő beépített területek aránya nem haladhatja meg a megengedett értéket. ( Ez a helyi építési szabályzatban van lefektetve.)
• És mindezek mellett a kialakított üzemrésznek meg kell felelnie az összes egészségügyi, tűzvédelmi és balesetvédelmi kötöttségnek.

Faipari üzemek létesítésénél, a működési engedély megszerzéséhez kötelező beméretni az üzem:

• Zajszint- és káros anyag kibocsájtását, valamint
• Porterhelését.

Ezek megengedett értékei azonban jóval alacsonyabbak lakott területen, ami jelentősen megemelheti a létesítmény kialakításának költségeit, és a fenti szabályok betartása gyakran gátat is szab az üzem további fejlődésének.

Éppen ezért, faipari üzemeket leginkább ipari területen, gazdasági övezetben célszerű elhelyezni. Itt helyezhetők el az olyan gazdasági célú építmények, melyek más beépítésre szánt területen nem építhetők fel.

Faipari üzemek építészeti tervezésénél (is), minden esetben be kell tartani az Országos Területren­dezési és Építészeti Követelmények (OTÉK) előírásait!

Ennek értelmében minden település főépítésze elkészíti a település helyi építési szabályzatát, melynek célja, hogy mindenhol a helyi adottságokhoz és a környezethez illő létesítmények jöjjenek létre. Ez biztosítja a település jellegzetes arculatának létrejöttét, vagy megakadályozza annak megváltoztatását.

A helyi építési szabályzat mellett, minden település egy úgynevezett településszerkezeti tervben, fekteti le fejlesztés, és a védelem irányelveit. Ez számos, az üzem telepítésénél kötelezően figyelembe veendő megkötést tartalmaz, hiszen meghatározza a település:

• bel-, és külterületeit,
• a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit, (Fa­ipari üzemet csak beépítésre szánt területen szabad létesíteni.)
• a különböző területekre vonatkozó előírásokat…

Területet felhasz­nálni, vagy átépíteni, ennek megfelelően faipari üzemet létesíteni, csak az OTÉK rendeletei, valamint a helyi építési szabályzat és szabályozási terv rendelkezései szerint szabad.

De mindezek mellett az épületnek, vagy épületegyüttesnek számos egyéb megkötésnek is meg kell felelnie:

 

Magyarországon, faipari vállalko­zás csak a „TELEPHELYENGEDÉLY” megszerzése után kezdheti meg a működését. Ez az engedély a telep elhelyezkedése szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjétől szerezhető be. Az engedély megszerzéséhez szükséges kérvény mellé csatolni kell:

• Az üzem elkészített tervrajzait, mellyel bizonyítható, hogy:
• az üzemben megoldott, a biztonságos munkavégzéshez szükséges, forgáccsal, fűrészporral, vagy oldószerrel szennyezett levegő elvezetése, tisztítása, és a megfelelő szellőztetés.
• kialakításra kerültek a megfelelő méretű, és tűzvédelmi szempontból megfelelő elhelyezésű szociális létesítmények:  – öltöző
• zuhanyzó
• WC
• ebédlő
• Ehhez be kell szerezni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) engedélyét.

– a választott területen rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra. Biztosítva van az üzem működéséhez szükséges elektromos áram, víz (ivóvíz, technológiai víz oltóvíz), valamint a szennyvíz elvezetéséhez szükséges csatornarendszer. Az ipari vizet a csatornába vezetés esetén tisztítani kell!

– Biztosítva van a létesítmény közterületről vagy magánútról gépjárművel történő megközelíthetősége, és a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépjárműpark számára megfelelő méretű terület áll rendelkezésre. Ügyelni kell, hogy a létrehozott üzem ne növelje meg jelentősebb mértékben a környezete gépjárműforgalmát, mert ezzel zavarhatja az ott lakókat.

• A kérvénynek tartalmaznia kell továbbá, az üzemben használt veszélyes munkaeszközök listáját, és leírását.
• Amennyiben az üzemben környezetre veszélyes technológia működik, kör­nyezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.
• A gyártás során keletkező egészségre káros, vagy környezetre veszélyes hulladékok biztonságos tárolásának, és kezelésének, megsemmisítésének leírását. Faipari üzemekben ilyen anyagok például a:

– forgácslap, és farostlemez hulladékai

– a felületkezelés során keletkező hulladékok, szennyezett felületkezelő eszközök, rongyok, lakk-iszap,

– szavatosságukat vesztett-, és felhasználhatatlanná vált felületkezelő anyagok.

Ezen szempontok figyelembevétele azért is rendkívül fontos, mert egy újonnan létrehozott faipari üzem, jelentős mértékben képes terhelni a környezetét, mellyel egyaránt ronthatja az ott dolgozók, vagy a környezetében élők életkörülményeit. Mindezek mellett alapvető feltétel az is, hogy egy-egy újonnan létrehozott üzem ne zavarja a már ott lévő létesítmények működését, vagy a környezete ökoszisztémáját.

A környezetvédelmi szabályok betartása jelentős mértékben megnöveli a beruházási költséget, de egyben meg is előzi a szabálytalanul működő üzem által esetlegesen fizetendő súlyos összegű kártérítéseket, melyek az üzem bezárásához is vezethetnek.

A káros környezeti hatások mértékének kimuta­tására üze­meltetés-technológiai tervet kell készíteni, melyben szakhatósági vizsgálatok által be kell méretni a létesítmény:

– Környezetre gyakorolt zaj-, és rezgésterhelését,

– porterhelését,

– valamint a környezetében lévő vizek tisztaságára gyakorolt hatását.

Az ide vonatkozó terhelhetőségi határértékeket rendeletek szabályozzák.

Faipari üzemek biztonságos kialakításának feltételei

A faipari üzemeket mindig az ott alkalmazandó gyártási technológia, és az üzem kapacitása függvényében tervezzük. Ez határozza meg az üzemben felállítandó gépek típusát, azok helyigényét, a gyártás közi anyagtárolás számára szükséges hely méretét, az alap-, és segédanyagok, valamint a készáru számára kialakítandó terület nagyságát…

A nagyobb faipari üzemekben a különböző munkafolyamatok már nem egy épületben, hanem épületegyüttesekben kerülnek elhelyezésre. Az üzem kapacitásán az egységnyi idő alatt (pl. évente) legyártott termékek mennyiségét értjük. A faipari üzemek többnyire nagy kiterjedésű, összefüggő belső térrel rendelkező üzemcsarnokok. Az üzemcsarnok kialakításánál rendkívül fontos, hogy:

• Az megfeleljen a vele szemben támasztott szilárdsági-, állékonysági követelményeknek, megfelelő rezgés elleni védelemmel legyen ellátva.
• A falak jó hő, és hangszigetelő anyagból készüljenek.
• A csarnokban kialakításra kerülő munkahelyek feleljenek meg az oda vonatkozó higiénés, egészségügyi, és környezetvédelmi előírásoknak.
• Megfelelő mennyiségű természetes fény álljon rendelkezésre az üzem megvilágításához.
• Tervezését, kivitelezését a hatályos tűzbiztonsági előírásoknak megfelelően kell elvégezni. És a helyi építési szabályzatnak megfelelően ezeknek illeszkednie kell a település arculatához.
• A falak felülete legyen világos, és sima, az aljzat könnyen tisztítható legyen, és képes legyen ellenállni az őt érő mechanikai igénybevételeknek.

Fény

Alapvető szabály, hogy a biztonságos munkavégzés, és a megfelelő minőségű termék előállításához mindig a legoptimálisabb megvilágításra van szükség. Azt, hogy ez pontosan mekkora, mindig az adott munkafolyamat határozza meg. Kevésbé érzékeny a megvilágítás minőségére például a forgácsoló üzem, míg lényegesen jobb megvilágítást igényel egy finomabb összeszerelési munka, a felületkezelő üzemrész, vagy a minőségellenőrzés területe.

• A világítás fajtája, és erőssége befolyásolja a színek felismerhetőségét, így például a felületkezelő üzemekben, vagy üzemrészekben törekedni kell a természetes, vagy ahhoz leginkább hasonlító színképű megvilágítás alkalmazására.
• Ügyelnünk kell arra, hogy a helységekben egyenletes legyen a megvilágítás, vagyis a fényforrásoktól távolodva se csökkenjen jelentősebb mértékben a fény intenzitása. Erre vonatkozó szabályok:       – az átlagos, és a legkisebb világítás aránya ne legyen kisebb, mint 1/3.               – Amennyiben az adott munkafolyamathoz az általános megvilágításon túl, helyi megvilágítást is alkalmazunk, az általános megvilágítás legalább 40%-át tegye ki, az ottani fényintenzitásnak.
• Mesterséges fényforrások alkalmazásánál gyakori probléma lehet, hogy a világítótestből kilépő, túlságosan erős fény a szemek káprázását okozza. Ezt a lámpák helyes tájolásával, megfelelő magasságban történő elhelyezésével, védőbúra, vagy ernyő elhelyezésével okvetlenül meg kell szüntetni! Ez ugyanis akadályozhatja a tárgyak felismerhetőségét, és így baleset okozója is lehet. Neonoknál a káprázás kevésbé zavaró, ha azok hossztengelye párhuzamos a nézési iránnyal.
• Különösen neon, vagy ahhoz hasonló elven működő fényforrásoknál, ügyelni kell arra, hogy a világítótestek eltérő fázisról üzemeljenek. Az őket működtető váltakozó áram periodikus fényingadozása ugyanis stroboszkóphatáshoz vezethet. Ilyenkor a lámpából kilépő fény ugyanolyan frekvenciával érkezik a szemünkbe, mint ahogy a forgácsolószerszám forog. Ennek következtében optikai csalódás alakul ki, ami miatt egy nagy sebességgel forgó forgácsoló kést is állónak látunk. Ez rendkívül baleset veszélyes lehet, főleg, ha a többi géptől nem halljuk, hogy az be van e indítva. Az eltérő fázisról működtetett világítótesteket úgy kell elhelyezni, hogy azok fénye megfelelő arányban keveredhessen.

Az üzemek kialakítása során törekedni kell arra, hogy minél több természetes fény jusson az épületbe. Ez a fény ugyanis a legelőnyösebb a munkavégzéshez.

A fény beépített nyílászárókon keresztül jut az üzembe. Keskenyebb, téglalap alapú ún. egyhajós épületeknél elegendő fényt biztosítanak az oldalakra beszerelt ablaksorok. Ez egyben a legegyszerűbb módszer is, azonban ügyeljünk az épület tájolására! A legtöbb fényt ugyanis az északi oldalról juttathatunk az üzembe, így érdemes itt létrehozni a nagyobb ablakfelületet.

Szélesebb épületeknél, a középső rész megvilágítására célszerű a tetőszerkezetbe felülvilágító ablaksort építeni. Ezzel, jóval egyenletesebb fényeloszlást tudunk biztosítani, de a módszer sajnos számos hátrányos tulajdonsággal rendelkezik:

• A ferde síkú tetőablakokat huzal­háló-betétes, vagy biztonsági üveggel kell szerelni, ami a megfelelő tetőszerkezet kialakításával együtt rendkívüli módon megnöveli a beruházás költségeit.
• A tetőablakok nem védenek a napsugarak káros hőhatásaitól, így nyári időszakban az üzem nagyon felmelegedhet

A padlózat

A padlózat kialakítása során ügyelni kell arra, hogy:

– az károsodás nélkül elviselje a reá háruló terhelést, ami figyelembe véve a faipari gépek felépítését, a rakatok súlyát, vagy egy targoncás anyagmozgatást, nem csekély! Ennek megfelelően a későbbi kényelmetlenségek elkerülése érdekében, a rétegvastagságok meghatározása statikai számítások alapján történik.

A legtöbb faipari gép nem igényel külön alapozást, bátran elhelyezhető a szokásos 15-22 cm vastagságú aljzatbetonon. Dinamikus terhelésű, vagy nagyobb súlyú gépeknél, azonban előfordul, hogy azokat a padlózattól függetlenül, külön kell alapozni. Ilyen esetekben, a gép működéséhez szükséges aljzat pontos kialakításához érdemes felvenni a kapcsolatot a gép gyártójával.

– Figyelembe kell vennünk a beton hő tágulását is, így a nagyobb összefüggő padlófelületeket mozgási (dilatációs) hézagokkal kell felosztani. Ezzel elkerülhetjük, hogy a padlózaton repedések jelenjenek meg.

– A járófelületnek könnyen tisztíthatónak, csúszásmentesnek, és a használt vegyszerekkel szemben ellenállónak kell lenniük, azon fehér, vagy sárga vonallal kell jelölni a közlekedési útvonalakat.

Az üzem kapuja szerkezeti szempontból a leggyakrabban nyíló, toló, vagy billenő, de különleges esetekben előfordulhatnak harmonika, redőnyszerű, vagy egyéb ajtótípusok is.

A nyíló ajtóknak mindig tűzbiztonsági okok miatt mindig kifelé kell nyílniuk. A tervezésnél érdemes tudni, hogy az üzem egyetlen ajtaja sem nyílhat közvetlenül közútra.

 

Egyéb helységek

Az üzemcsarnok nem csak a gépek elhelyezésére szolgáló épület, azon belül még számos egyéb helyiségnek is helyet kell kapnia!

Az üzemvezetés számára kialakított irodát úgy kell kialakítani, hogy onnan lehetőség szerint a csarnokba tekintve, figyelemmel lehessen kísérni a termelést.

A kulturált munkakörülmények biztosításához nemenként az üzemi létszámnak megfelelő méretű öltözőket, illemhelyeket és zuhanyzókat, kell kialakítani. És szükség esetén itt kap helyet az étkezőhelység is, többnyire az öltözőben.

A téli időszakban az üzem hőmérséklete jelentősen lecsökken, ezért ügyelni kell arra, hogy ezek a helységek megfelelően fűthetőek legyenek, így az öltöző, és az étkező, melegedő helységként is szolgálhat. Ezen helységek átlagos belmagassága csupán töredéke az üzemének (így könnyebben ki is fűthetők a téli időszakban), de az előírásoknak megfelelően átlagos belmagasságok nem lehet kisebb, mint 2,5méter.

 Szellőztetés

A faipari üzemekben a por ártalom elkerülése érdekében ma már mindenhol elszívó rendszereket használnak. Amennyiben a por leválasztása az üzemen kívül történik, vagy a festőműhely levegőjét valamilyen helyi elszívó rendszer segítségével tartjuk tisztán, mindig gondoskodnunk kell a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű levegő visszatáplálásról. A huzat hatás elkerülése végett az elszívásra, és a visszatáplálásra többnyire közel azonos teljesítményű ventillátorokat használunk, és a huzathatás elkerülése végett alkalom adtán több befúvó pontot is létrehozunk.

A huzathatás kb. 2m/s légsebesség fölött jön létre. Ennek különösen nagy szerepe van a felületkezelő üzemekben, ahol a levegő mozgása jelentősen befolyásolhatja a felületkezelés minőségét. Ezeken a helyeken pont ezért a megengedett legnagyobb légmozgás 2m/s.

A megfelelő légcserének nem csak az üzemcsarnokban, de az irodákban is nagy szerepe van. Az ember munkája során elhasználja a körülötte lévő levegő oxigéntartalmát, és így elegendő oxigén hiányában teljesítőképessége lecsökken. Itt azonban, és az egyéb szociális helységeknél többnyire elégséges a természetes légcsere is (szellőztetés), nincs szükség külön szellőztetőrendszer kiépítésére.

A faipari üzemek fentiekben ismertetett telepítési szabályainak, széleskörű ismerete mellett is konzultálnunk kell a helyi főépítésszel, és az engedélyező hatóságokkal, az üzem problémamentes kialakítása érdekében.

A tervek elkészítésével kizárólag az arra jogosult tervező – a feladat jellegének megfelelő minősítésű okleveles építészmérnök, a Magyar Építész Kamara tagja – bízható meg.

Faipari üzemek telepítésénél többnyire az alábbi hatóságokkal, és vállalatokkal kell felvenni a kapcsolatot:

• tűzoltóság
• polgári védelem
• ÁNTSZ
• természetvédelmi, kör­nyezetvédelmi és kulturális örökségvédelmi hatóság
• re­pülésbiztonsági szolgálat (nagyobb méretű tükröződő felületű épületek esetén)
• villamos művek
• víz és csatorna művek