Tartósságnövelés – Fűrészlapok hőkezelése

Fűrészfogak tartósságának növelése

Mint hogy a fogaknak a mindennapos munka során jelentős mennyiségű forgácsot kell leválasztaniuk, azok meglehetősen gyorsan életlenné válnak. Még a keményebb fogú lapok használata is naponta több szalagcserét tesz szükségessé.

A szalagcsere szükségessé teszi a gép leállítását, ami egy-egy művelet esetén ugyan nem emészt fel jelentős időt, napi 4 lapcsere esetén azonban, tíz perces munka mellett, ez az időkiesés azonban már 40 perces termeléskiesést is eredményezhet.

Kézenfekvő tehát a megoldás: meg kell növelni a fűrészlapok éltartósságát.

Ennek jegyében a rönkhasító szalagfűrész, illetve keretfűrész lapok indukciós eljárással keményített, edzett élű és stellitezett kivitelben készülnek.

Edzés, a fűrészfogak magas hőmérséklettel történő keményítése:

Az edzés alapja a fűrészfogak magas hőmérsékletre történő felmelegítése, és gyors lehűtése, mely a fűrészlap számára akár kétszeres-háromszoros élettartamot is biztosít. A gyors lehűtés kulcsfontosságú, hiszen a fűrészfog lassú lehűlése, a fémkristályok átrendeződésével, éppen az ellenkező hatást, a fogak kilágyulását érhetjük el. A fűrészfogak edzésére az idők folyamán számtalan eljárást dolgoztak ki.

1.: csiszolóedzés: a megfelelően előkészített, terpesztett, vagy duzzasztott fogú fűrészszerszám élezését, nagy szemcsefinomságú, kemény, elektro-korrund kővel, hűtés nélkül végezzük. A fűrészfog a köszörűkő kerületi sebességének (20-37 m/s) és az alkalmazott nyomásnak (7,5-30N/mm2) köszönhetően jelentősen felhevül, melyet ezt követően sűrített levegő hirtelen befúvatásával hűtünk le. Az eljárás nem igazán terjedt el, ugyanis hatása, (a változó nyomásviszonyok által generált változó hőmérséklet, és a lap inhomogenitása miatt) meglehetősen kétséges.

2.: elektromos edzés:

2.1:Ellenálláson alapuló edzés:

Az elektromosságal történő edzés a fűrészlap elektromos ellenállása során tapasztalható hőfejlődésen alapul. A fűrészlap szélességében (hossztengelyre merőleges irányban) nagy áramerősségű elektromos áramot vezetünk át. A fűrészlap ellenállása a vezetőkeresztmetszet csökkenésével arányosan nő.

Mivel a vezető-keresztmetszet a foghegyeknél a legkisebb, a fűrészlap itt melegszik át a legjobban. A fogcsúcsok hőmérsékletét folyamatosan figyelik. A megfelelő hőmérséklet (kb. 800C°) elérése foganként csupán néhány másodpercig tart. Ezt követően az áramot kikapcsolják, majd a fogakat hirtelen (ugyancsak levegőbefúvással) lehűtik.

A módszer igen előnyösen alkalmazható, megfelelő minőségű, egyenletes keményítést biztosít a fűrész fogai számára, hátrányaként merül fel azonban, hogy az elektródák érintkező-felületei, kapcsolódási pontjai közelében a fűrészlap anyaga megég.

(Gyakran alkalmazzák a duzzasztógéppel kombinálva. Esetenként a duzzasztás már a felhevített fogakon történik, melynek további előnye, hogy egy befogással végezhető el az edzés, a duzzasztás és az egalizálás három lépése. Meglehetősen jó minőségű, különösen nagy keménységű fogakat eredményez, hátrányos tulajdonsága azonban, hogy alkalmazásával növekszik a fogak berepedésének veszélye.)

2.2:Indukción alapuló edzés:

Az edzendő fogat hurok alakú elektródával vesszük körül, melybe nagy frekvenciájú áramot vezetünk. Az elektródát a fog közelébe, attól néhány tized mm-re helyezzük, mely által az elektróda által létrehozott nagy frekvenciájú erőtér hatására, a vezető környékén elhelyezett fűrészfogban, áram indukálódik (az elektróda érintése nélkül). A fizika törvényszerűségei alapján, az ily módon létrejövő elektromos töltések a fog felületén oszlanak el, így annak felületét néhány tized mm mélységig képesek az edzés hőfokára hevíteni. A megfelelő hőmérséklet elérését követően, a fogak hűtése az előzőekhez hasonlóan, sűrítettlevegővel, esetleg beépített, nagy teljesítményű hűtőventillátorral történik.

Az eljárás paraméterei minden eddiginél pontosabban beállíthatók, így kiváló minőségű, 2,5-3 szoros élettartamú lapok kialakítását teszi lehetővé. A fűrészlap karbantartása, illetve az ilyen elven működő automata élezősorok esetén, a fogak duzzasztása az edzés elvégzését követően történik, melyet az élezés, majd egy utóedzési szakasz követ.