Hitványságok-Workbench

A www.youtube.com videó megosztó portálon szörfözgetve egyre több úgynevezett homemade videóval találkozhatunk. Ezeket valaki leforgatja, majd a közösség épülésére bocsájtja jó szándékúan, vagy pénzkeresés céljából. Egy ilyen videót szeretnék bemutatni most, mely megcsúfolja a szakmát. Teljesen nélkülözi a szakmai alapokat.

A videó 11 hónap alatt mintegy 3,8 millió megtekintést ért el.  Ha feltételezzük, hogy a megtekintők 0,1%-a komolyan veszi, amit itt lát, akkor elmondhatjuk, hogy 3800 ember lesz szomorú 1-2 éven belül, amikor rájön, hogy a szép munkapad, amit csinált nem is olyan jó…

A videót forgató illető egy garázsszerű hobbiműhelyben dolgozik. Kézi körfűrésszel szélez, alumínium vonalzó mellett, ami egy jó módszer a kisipari gyakorlatban. A tovább feldolgozást is egy 220V-os asztali körfűrészgépen végzi. Majd előkerül egy ugyancsak 220 voltos vastagoló gyalugép. Egyengetést nem végez. Nagy Úr a muszáj! Semmi baj, nem mindenkinek lehet egyengető gyalugépe.

Ha a projekt végeredményét nézem, az kiváló! Mind a forma, mind a funkció, első osztályú, és valljuk be a termék maga is igen tetszetős.

Workbench Hommade – Az oldalon leközölt minden kép a fent megjelenítésre kerülő videóból származik.

Szélezés körfűrésszel

Egalizálás felsőmaróval. Jó kisipari módszer, amennyiben szélesebb az anyag, mint amit a gyalugépen meg tudnánk munkálni.

NA EZT NE!

EZT SE!

 ÉS EZT SE!

Lényegében az összes elkövetett hiba egyetlen alapelv figyelmen kívül hagyásából következik. Az illető nem ismeri a faanyag tulajdonságait. Azt talán mindenki tudja, hogy a faanyag nedvességfelvétel hatására dagad, a nedvességvesztés következtében pedig zsugorodik (a rosttelítettségi határ alatti nedvességtartományi zónában, kb 30% nedvességtartalom alatt). Ez a mozgás olyan hatalmas erő kifejtésére képes, hogy az ókori egyiptomiak már hatalmas kőtömbök lehasításához használták. A sziklák repedéseibe száraz faékeket ütöttek, majd belocsolták azokat. A dagadó faanyag pedig lehasította a szikatömböket a hegyoldalból.

Igen ám, de ez a mozgás más-más mértékű a faanyag különböző anatómiai irányaiban. Általában azt szoktuk mondani, hogy a faanyag méretváltozása:

  • hosszirányban: 0,1-0,6%
  • keresztirányban: 8-16%
  • sugárirányban: 6-8%

Ez fafajfüggő is, ezért nézzük mi a helyzet a lucfenyő esetén, melyből vélhetően a munkapad asztaltetőjének magja készül. A lucfenyő mozgása: kereszt irányban: 7,8%, sugár irányban: 3,6%, hossziránybn: 0,3%. Az asztal keretének tölgy anyagot használunk, melynek hossz irányú mozgása 0,7%. Kezdjünk számolni:

Egy 70cm széles fenyő lap kereszt irányú mozgása= 70cm×7,8/100=5,46cm

Egy 70cm hosszú tölgyfa palló hossz irányú mozgása= 70cm×0,7/100=0,5cm

Látjuk a 10-es nagyságrendbeli különbséget? Igaz! A fenti értékek mintegy 30%-os nedvességkülönbség hatására jelennek meg, a gyakorltban ilyen feltételek nem alakulnak ki.

A bútorasztalos 10-12% nedvességtartalmú anyaggal dolgozik, az ácsok 15% nedvességtartalmúval optimális esetben.

Száraz faanyagból kell dolgozni, mondja erre a laikus. Részben igaza is van, de fontos figyelembe vennünk azt a tényt, hogy a téli és nyári időszakban, a fűtési és szellőztetési szokásainknak megfelelően a faanyag nedvességtartalma 7-12% között mozog. És ebben a tartományban bizony a méretei is változnak. Az olajozoás mérsékli a nedvességfelvétel gyorsaságát, de megakadályozni nem képes. (Egyetlen felületkezelő anyagra sem róhatunk ilyen feladatot!) A ragasztás során használt PVAc ragasztóanyagnak van némi rugalmassága, de nem ekkora. A faanyagban munkálkodó erők  széttépik a ragasztási fugákat, fix pontok a csavarkötések helyén alakulnak ki. Amennyiben a faanyag alakváltozása túl nagy, vélhetően innen fognak repedések kiindulni, melyek száliránnyal párhuzamosan fognak tovább haladni a faanyagban…Ha az első évben nem is repedezik be a termék, számítanunk kell az ebből fakadó hibák különböző mértékű megjelenésére. A folyamatos mozgás során a ragasztóanyag is egyre jobban elfárad, így a megjelenő hibák idővel súlyosabbá válnak. Arról már nem is beszélve, hogy a faanyag nem csak dagad-zsugorodik, de vetemedik is a nedvességváltozás hatására.

A gyakorlatban a lapok merevítésére fejelőlécet, hevedert, vagy fém megerősítést használunk, de mindegyiknél közös alapelv, hogy a merevítéseket tilos teljes hosszban ragasztani, vagy rögzíteni. Mindig engednünk kell a táblát mozogni az előre meghatározott irányokba.