Füstölő pácolás
A füstölőpácolás lényegében a kémiai pácok használatának egy speciális formája, különleges válfaját képezi a faanyag pácolásának, ezért külön fejezetben foglalkozunk vele.
A füstölés során a faanyag színváltozása a felületre ható szalmiákgőzök hatására jön létre. Az eljárást csak csersav-tartalmú, (tölgy, mahagóni, vörösfenyő, szelídgesztenye) vagy előzetesen csersavpótló anyaggal kezelt faanyagon lehet elvégezni. A füstölőpác lehet ammónium-, nátrium-, vagy káliumhidroxid oldat. Előpácként használhatunk fémsó-oldatokat kátrányfestékeket, esetleg ezek keverékeit.
Mivel az eljárást rendkívül nehézkes, igen ritkán használják. Elvégzéséhez a megfelelően előkészített faanyagot füstölőkamrába, vagy egy megfelelő méretű, zárható ládába helyezzük.
A láda, vagy a kamra aljába, (hogy a párolgás erőteljesebb legyen, egy lapos edénybe, vagy tálcába) füstölőpácot pl. ammónium-hidroxidot helyezünk, majd azt lezárjuk. A pácoldatból az ammóniagáz elpárolog, és a fát egyenletesen befüstöli. A faanyagot addig hagyjuk ebben az ammónia párában, míg az a kívánt színt meg nem kapja. Ez általában 12-24 órát vesz igénybe. Mennél tovább füstölünk, annál sötétebb színt kapunk.
Füstölő pácolás receptúrái Pál Armand 1958-ban megjelent Bútorasztalos című könyvéből:
a) Csersavat tartalmazó fa füstölése:
Csersavat kellő mennyiségben a tölgyfa tartalmaz. A tölgyfát a kamrában 2,6,12 vagy 24 óráig füstöljük, aszerint, hogy világosabb vagy sötétebb tónusra akarjuk pácolni. Mivel a tölgyfa szíjácsa nem tartalmaz elegendő csersavat, füstölés előtt a szijácsot vagy 2,5-5%-os tanninoldattal, vagy 2,5-5%-os pirogalluszsav oldattal pácoljuk.
Ha füstölés után a felületeken világos foltok maradnak, azokat az előbb említett tannin- és pirogalluszsav-oldatokkal újra pácoljuk, majd vagy ismét füstölőt alkalmazunk, vagy 100 ml ammóniumhidroxid és 1000 ml víz oldatával pácoljuk újra a foltos részeket.
Túl sötét színtónus esetén 200 ml vasmentes sósav és 1000 ml víz oldatával pácoljuk a felületeket, majd azokat száradás után vízzel jól lemossuk. Sósav helyett 10—15%-os forró oxálsav-oldatot is használhatunk.
Ha a fa nem tartalmaz csersavat, vagy csak igen kis mennyiségben, akkor először csersavpótló anyagok oldatával pácolunk, majd száradás után ammóniumhidroxiddal füstölünk. Ilyen csersavpótló anyagok:
- 2,5-5%-os tannin-oldattal pácolt fát száradás után 24 óráig füstöljük. A felület színe szil- és körtefa esetében barna színű lesz. A színtónus az oldat töménységével arányosan sötétebb lesz.
- 2,5-5%-os pirogalluszsav-oldattal pácolt fa száradás és 24 órai füstölés után juhar- és körtefa esetében szürke árnyalatú barna színű lesz.
- 350 ml denaturált szeszben oldunk 35 g pirogalluszsavat, majd az oldatot vízzel 1 literre hígítjuk. Az ezzel pácolt fa száradás és 24 órai füstölés után juhar- és diófa esetében igen kevéssé zöldes árnyalatú barna színű lesz.
- 2,5-5%-os hidrokinonnal pácolt jávor- és körtefa száradás és 24 órai füstölés után olivbarna színű lesz.
- 2,5-5%-os pirokatechin-oldattal pácolt körte-, dió- és cseresznyefa száradás és 24 órai füstölés után pirosasbarna színű lesz.
- 2,5-5%-os sósavas paraaminofenol-oldattal pácolt tölgy-, szil- és jávorfa száradás és 24 órai füstölés után sárgásnarancs színű lesz. A szín idővel kissé sötétedik, de nem lesz foltos, és nem fakul.
- 2,5-5%-os sósavas ortoaminofenollal pácolt jávor-, dió- és cseresznyefa száradás és 24 órai füstölés után sárgásnarancs színű lesz. A szín idővel kissé sötétedik, de nem lesz foltos, és nem fakul.
- 0,5%-os orcin-oldattal pácolt juhar- és cseresznyefa száradás és 24 órai füstölés után vörös színű lesz.
- 5%-os rezorcin-oldattal pácolt fenyőfa száradás és 24 órai füstölés után kékes színű lesz. A szín nem fakul.
- 2,5—5%-os parafenilendiamin-oldattal pácolt fenyő- és tölgyfa száradás és 24 órai füstölés után meleg pirosasbarna színű lesz.
- b) Fémsópácolás és füstölés
A csersavpótló anyagokon kívül fémsó-oldatokkal való pácolással és utána ammóniumhidroxidos füstöléssel is kaphatunk különböző színeket. A következő füstölőpácok tölgyfán és a 99—108. alatt említett csersavpótlókkal itatott fákon sötétebb barnás színt adnak, mint csersavat nem tartalmazó fán.
- 5%-os nikkelkolorid-oldattal pácolt csersavas tölgyfa száradás, majd 24 órai füstölés után világos olivabarna, csersavmentes cseresznyefán pedig sárgásbarna színű lesz.
- 15-40%-os rézklorid-oldattal pácolt tölgyfa száradás, majd 24 órai füstölés után olivbarna, cseresznyefa pedig sárgászöld színű lesz.
A rézklorid-oldatot pácolás után a pácba itatott és azután kifacsart szivaccsal vagy ronggyal le kell a fa felületéről törülni úgy, hogy nedves folt ne maradjon rajta. A felületekre száradt rézklorid ugyanis füstölés után csak igen nehezen csiszolható le. A rézklorid-nyomok pedig zöldeskékes fémpatina-nyomok alakjában a fa rajzát elfedik.
- 10%-os kobaltklorid-oldattal pácolt jávor- és cseresznyefa száradás és 24 órai füstölés után világos vörösesbarna, tölgyfa pedig vörösbarna színű lesz.
- 5%-os dializáit vashidroxid-oldattal pácolt tölgyfa száradás és
24 órai füstölés-után barna színű lesz. A dializáit vashidroxid-oldat mindig frissen készítendő, mert két napnál további tárolás után bomlik. A pácot melegíteni nem szabad, mert melegítés hatására szintén bomlik. - 1-4%-os vasklorid-oldattal pácolt tölgyfa száradás és 24 órai füstölés után szürkésbarna színű lesz.
- 1-4%-os vasszulfát-oldattal pácolt tölgyfa száradás és 24 órai füstölés után szürkésbarna színű lesz. Ha a juhar-, fenyő- és körtefát előbb tannin- vagy pirogaiuszsawal és -utána 1—4%-os vasszulfát-oldattal pácoljuk, akkor ezek is száradás, majd 24 órai füstölés után
szürkésbarna színűek lesznek. A vasklorid- és vasszulfát-oldatokat hideg
vízzel frissen kell készíteni, mert a pác meleg víz hatására vagy 5—6 órai állás után bomlik.
