A gépműhely biztonságtechnikai előírásai

Információtartalom vázlata:

• A gépműhely kialakításának feltételei
• A gépi technológiák eszközei, szerszámai
• A gépi technológiák veszélyforrásai
• A veszélyek elhárításának lehetőségei a gépi technológiáknál

A Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályok alapján: veszélyes munkaeszközt, vagy technológiát, faipari üzemekben csak a munkavédelmi üzembe helyezési eljárást követően szabad használni. Az üzembe helyezésig, a munkáltató (kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában) legfeljebb 180 napig használhatja azt, próba vagy kísérleti jelleggel.

Veszélyesnek az a munkaeszköz minősül, ami a munkavállaló egészségére, testi épsége védelme nélkül valamilyen veszélyt jelent.

A Munkavédelmi törvény 21. § (2) szerinti veszélyes munkaeszközök jegyzéke:

( Itt a teljesség igénye nélkül, csak a faiparra jellemző munkaeszközök kerülnek felsorolásra)

1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal:

• Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek  (kézi-, gépi előtolásos, alternáló mozgású ),
• Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett  behelyezésével

2. Faipari gyalugépek kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal,
5. Az 1-4. munkaeszköz és a 7. pont alatti kézi láncfűrészek kombinált kivitelben.
6. Faipari csapozó marógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására.
8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására.
9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz.
10. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval.
11. Járművekre szerelt emelők.
12. Személyek emelésére szolgáló gépek, aminél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye.
13. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
14. Gépi hajtású emelőtargoncák.
15. Villamos emelődobok.
16. Rakodógépek.

Az üzembe helyezési eljárás lényege, hogy minden létesítmény, és abban használatos veszélyes gép, vagy technológia megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek. Ezekre mindig az üzembe helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírások vonatkoznak.

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, mely munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. Ennek megfelelően azt csak államilag elismert, akkreditált szakember végezheti!

Az eljárás keretein belül meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, okiratok, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, EK megfelelőségi tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, és az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

Az üzembe helyezési vizsgálatok során a létesítményt, a munkahelyet és a technológiát munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból is vizsgálják.

Az üzembentartónak azonosítania kell a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket). Fel kell becsülnie a veszélyek jellegét (baleset, egészségkárosodás), a veszélyeztetettség mértékét. És meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

A veszélyforrások ellen a védőberendezéseket és eszközöket, a jelző-, tűzoltó- és mentőkészülékeket, a vészkapcsolókat, a biztonsági megvilágítást működőképes állapotban kell tartani.

A gép vagy berendezés csak akkor hozható forgalomba, illetve, csak akkor helyezhető üzembe, ha a rendeltetésszerű használat, és a karbantartás során nem jelent veszélyt kezelője-, és környezetében lévő személyek testi épségére, egészségére. Ennek igazolása a gyártó által előállított-, vagy importáló által az országba behozott gép, munkavédelmi megfelelőségi tanúsítványával történik.  Ha az adott gép rendelkezik vele: a gyártó a gépet vagy a biztonsági berendezést a „CE” megfelelőségi jelöléssel látja el.

A megfelelőségi nyilatkozat a következő adatokat tartalmazza:

• gyártó neve, címe,
• a termék pontos megnevezése, leírása,
• a figyelembevett irányelvek felsorolása,
• a figyelembe vett szabványok ill., egyéb olyan előírások, amelyeknek való megfelelőségről meggyőződtek,
• ha van EK típusvizsgálati jegyzőkönyv annak a száma, valamint a kibocsátó szervezet neve és címe,
• a gyártó nevében aláíró személy neve és munkaköre.

A megfelelőségi nyilatkozat a következő adatokat tartalmazza:

• gyártó neve, címe,
• a termék pontos megnevezése, leírása,
• a figyelembevett irányelvek felsorolása,
• a figyelembe vett szabványok ill., egyéb olyan előírások, amelyeknek való megfelelőségről meggyőződtek,
• ha van EK típusvizsgálati jegyzőkönyv annak a száma, valamint a kibocsátó szervezet neve és címe,
• a gyártó nevében aláíró személy neve és munkaköre.

A gépi technológiák veszélyforrásai, a veszélyek elhárításának lehetőségei

A faipari üzemek gépei jórészt a veszélyes munkaeszközök közé tartoznak. Ennek megfelelően működésük során számtalan veszélyforrás jelentkezhet:

• helytelen szerszámbefogás esetén a szerszám kirepülhet a gépből
•  megmunkálás során nagyobb darabok válhatnak le az anyagról, melyet a szerszám nagy sebességgel repíthet a kezelő felé.
• helytelen munkadarab lefogatás, vagy gépbeállítás esetén a gép a munkadarabot is visszavághatja, elrepíthetiszakszerűtlen működtetés közben a munkavállaló keze a nagy sebességgel a forgó forgácsoló szerszám útjába kerülhet
• a lista szinte végtelen hosszú lehetne…

A felsorolásból azonban látszik, hogy amennyiben a gép rendelkezik a szükséges „CE” tanúsítvánnyal, és a munkavállaló azt a munkavédelmi szabályok betartása mellett, szakszerűen használja, a balesetek elkerülhetők!

A veszélyforrások nagy részét már a gép gyártói kiküszöbölik:

– A faipari gépeket ugyanis úgy kell tervezni, és elkészíteni, hogy a gépet, csak az erre a célra szolgáló kezelőelem SZÁNDÉKOS működtetésével lehessen elindítani. A véletlen gépindítás egyik lehetősége, hogy az indítógombot a kezelőfelülettel egy síkban helyezik el, így az egy esetleges nekitámaszkodás esetén sem zárja az áramkört. A kezelőelemeknek mindig jól láthatónak, felismerhetőnek kell lenni, a bekapcsolást zöld-, a kikapcsolást piros gomb végzi.

Néhány rendkívül veszélyes gép (pl. a furnérvágó olló), csak a kezelő személy mindkét kezének egyidejű használatával, két nyomógombbal hozható működésbe.

– A gépek ki-, és bekapcsoló gombjainak úgy kell működniük, hogy az áramellátás hiányosságai ne okozhassanak vészhelyzetet. Pl. ha áramszünet esetén a gép leáll, a kezelőnek nem kell kikapcsolnia azt, mert az áramszünet befejeztével a gép nem fog azonnal elindulni, mint mondjuk egy égve hagyott lámpa. Erre a célra mágnes kapcsolókat alkalmaznak, melyek csak elektromos áram jelenlétében képesek zárva tartani az áramkört…

– Mindezek mellett minden gépnél biztosítani kell a normál leállítás (ennek gombja a bekapcsoló gomb mellett található), és a vészleállítás lehetőségét is. A vészleállító gomb könnyen felismerhető és hozzáférhető vörös színű, alakja gombára emlékeztető. Kiemelkedik a gép síkjából, a gépet a leállítást követően reteszeli is (a gomb benyomva marad), így az csak a reteszelés megszüntetését követően indítható újra.

Az ilyen gombokat úgy kell elhelyezni, hogy az mind az etető, mind az elszedő oldalról elérhető legyen. Ennek megfelelően egyengető gyalugépnél 1db, míg pl. vastagoló gyalugépnél 2 db vészkikapcsolóra van szükség.

A gép, mozgó részegységeinek érintését, a veszélyes tárgyak (munkadarabok, szerszámok, forgácsok) kirepülését védőburkolattal és különféle biztonsági berendezésekkel akadályozhatjuk meg. Ezek lehetnek nyithatóak, vagy rögzítettek esetleg mozgók. Kialakításukkal szemben általános követelmény, hogy:

• a veszélyes tértől kellő távolságot biztosítson, de tegye lehetővé a munkavégzéshez szükséges terület hozzáférhetőségét
• ne korlátozzák a munkafolyamatot
• a megfelelő védelem elérésének érdekében kellően szilárd legyen,
• nehezen, vagy egyáltalán ne lehessen hatástalanítani.

A rögzített védőburkolatok az adott helyzetben megakadályozzák a veszélyes hely megközelítését. Csak valamilyen szerszám használatával távolíthatók el.

A nyitható védőburkolatokat akkor hoznak létre, ha a szerszámcsere, vagy a gép beállítása következtében viszonylag sokszor van szükség a burkolat eltávolítására.

Ezeket úgy kell kialakítani, hogy nyitásuk esetén reteszeljék a gépet, ami csak a védőburkolat visszaszerelését követően lehessen indítható.

A hozzáférést korlátozó, állítható védőburkolat a munkavégzés alatt – a beállítás után – az adott helyzetben marad a munkafolyamat befejezéséig. Az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható.

Hozzáférést korlátozó, mozgó védőburkolat a munkavégzés során teljesen automatikusan takarja el a veszélyes területet, mindig csak akkora területet hagyva szabadon, amekkora szükséges. Az ilyen burkolatot sárga-fekete csíkozással kell ellátni.

A kézi műhely biztonságtechnikai előírásai

Információtartalom vázlata:

• A kézi műhely kialakításának feltételei
• A kézi technológiák eszközei, szerszámai
• A faipari tevékenység veszélyforrásai
• A veszélyek elhárításának lehetőségei a kézi technológiáknál

A kézi műhely kialakításának feltételeit a faipari üzemek létesítésénél már tárgyaltuk, így a teljesség igénye nélkül most csak néhány gondolatban szeretném felidézni, esetleg kiegészíteni az ott leírtakat:

• A kézi műhelynek helyt adó épület feleljen meg a vele szemben támasztott szilárdsági követelményeknek. A falak jó hang-, és hőszigetelő képességű anyagból készüljenek.
• A falak felülete legyen világos, és sima. Az aljzat könnyen tisztítható legyen, álljon ellen a munkavégzés jellegéből adódó mechanikai igénybevételeknek, legyen egyenes, sima, és csúszásmentes.
• A közlekedési utak szélességük feleljen meg az előírásoknak, folytonos, fehér, vagy sárga vonallal legyenek kijelölve. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatáskor, minimális szélességi mérete egyirányú forgalom esetén 1 méter, kétirányú forgalom esetén 1,5 méter. Ez az útvonal még ideiglenesen sem használható anyagtárolásra! Amennyiben a helységben gyalogos- és járműforgalom is van, külön ajtót kell biztosítani a gyalogosforgalom, és a gépjárműforgalom számára.
• Elegendő mennyiségű nyílászáró kerüljön beépítésre, a természetes fény biztosításához. Elhelyezésük úgy történjen, hogy nyitott állapotban se legyenek útban, ne veszélyeztethessék a munkavállaló testi épségét. Ennek érdekében legyenek biztonságosan nyithatók, zárhatók, illetve nyitott állapotban is rögzíthetők.. A mesterséges megvilágítás feleljen meg a munkavégzés jellegének és a világításra vonatkozó követelményeknek.
• Gondoskodni kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről. Az egyes munkaterületek között a munka jellegének megfelelő távolságokat kell kihagyni.
• Gondoskodni kell a keletkező hulladékok megfelelő tárolásáról, és elszállításáról
• A kulturált munkakörülmények biztosításához nemenként az üzemi létszámnak megfelelő méretű öltözőt, illemhelyet és zuhanyzót, kell kialakítani. A dohányzók számára legyen kijelölt dohányzóhelység.
• Az épület feleljen meg a hatályos munkavédelmi-, és tűzrendészeti előírásoknak
• A kézi műhely a felesleges zajhatások elkerülésére zárható ajtóval legyen elválasztva a gépműhelytől. Ezt az ajtót nyitva hagyni csak anyagmozgatás esetén szabad.

A kézi technológiák eszközei, szerszámai

Bár a faipari gyártási folyamatokban ma már leginkább a gépi munka dominál, a munkavégzés gyakran teszi szükségessé a kézi szerszámok használatát. Gondoljunk csak a bútorok összeszerelésére, a hibajavításra, vagy a helyszíni szerelésre.

A kézi szerszámok használata azonban jóval kevesebb veszélyforrást hordoz magában, mint a gépi technológiák. Alapvetően elmondhatjuk, hogy a biztonságos munkavégzés szabályainak betartása mellett a balesetek könnyedén elkerülhetők.

Ennek érdekében ügyelnünk kell arra, hogy:

• mindig kifogástalan állapotú szerszámmal dolgozzunk!
• A kiválasztott szerszám állapotát a használat előtt vizsgáljuk meg!
• Több féle szerszám közül egy adott munkafolyamathoz mindig azt válasszuk, mellyel a kívánt művelet biztonságosan elvégezhető!
• A szerszámokat mindig azok rendeltetésének megfelelően használjuk!

A munkavégzéshez kiválasztott és ellenőrzött szerszámokat úgy helyezzük el, hogy azok könnyen elérhetőek legyenek, és ne zavarják a munkavégzést. A használaton kívüli szerszámokat pedig mindig a helyéra rakjuk vissza. Ezzel kiküszöbölhetjük a munkafolyamatok során fellépő bosszantó keresgélési mechanizmust.

A szerszámokat tárolhatjuk  polcon, szekrényben, fiókban, ládában, szerszámtartó falon… A lényeg, hogy a tárolás során a szerszámok ne ömlesztve legyenek, a tároló felületek úgy legyenek kialakítva, hogy ne okozzon kényelmetlen mozdulatot a szerszám visszahelyezése, ne legyenek útba más szerszámok, mikor ki szeretnénk venni, vagy vissza szeretnénk rakni valamelyiket a helyére.

Ezzel biztosíthatjuk, hogy a munkahelyi rend megtartása ne nyűg legyen, hanem praktikus, önmagunknak is hasznos folyamat.

A faipari tevékenység veszélyforrásai, a veszély elhárítása

Keretes fűrész használatakor ellenőrizzük le, hogy a fűrészkarok, a heveder nincsenek e megrepedve, a feszítőzsinór megfelelő épségű e. Az ne legyen se túl laza, se túl feszes.

A munkadarabot stabilan fogjuk be és ügyeljünk a leeső darabra. Használaton kívül a fűrészlapot tehermentesítsük, lazítsuk meg a feszítőzsinórt.

Keret nélküli fűrészeknél ügyeljünk arra, hogy azok megfelelő szilárdsággal illeszkedjenek a nyélbe.

Fűrészek használatánál a balesetek leggyakoribb forrása a vágásrésből kiugró fűrészlap. A fűrészelést mindig, hüvelykujjunkat a fűrészlaphoz és a vágandó jelhez támasztva, lassú húzó mozdulatokkal kezdjük el, míg megfelelően mély, a fűrészlap megvezetéséhez alkalmas fűrésznyomot nem alakítunk ki. ( Japán húzófűrésznél a vágást toló mozdulatokkal kezdjük.) Minden vágáshoz éles fűrészt használjunk! A fűrészfog megválasztása mindig passzoljon a vágandó anyaghoz, és az anatómiai irányhoz. Az éles szerszám kevésbé balesetveszélyes, hiszen kisebb eséllyel akad meg, és ugrik ki az anyagból.

Reszelők és ráspolyok használatánál is ügyeljünk a nyél szilárd tokozására. Ilyen szerszámokat soha ne használjunk nyél nélkül.

Gyaluk használata során a gyalulandó anyagot mindig fogjuk gyalupadba, ne próbáljuk kézzel megtartani, különösképpen, ha vékony rövid anyagról van szó. A fogásmélységet mindig az adott munkafolyamatnak megfelelően állítsuk be.

A fogók nyelét a nagyobb erőkifejtés érdekében ne hosszabbítsuk meg, mert azok eltörhetnek. A forgástengelynek (csukló) épnek, korróziómentesnek, jól illeszkedőnek és könnyen elforgónak kell lennie. Minden fogót a rendeltetésének megfelelően használjunk.

Csavarhúzóknál ügyeljünk a nyél épségére, nyelét ne üssük kalapáccsal! Mindig a csavarfej hornyához illeszkedő csavarhúzót alkalmazzuk, szélessége a csavarfej szélességével legyen megegyező. Elektromos szerelésnél használjunk szigetelt nyelű csavarhúzót. Csak ép, sértetlen nyelű szerszám használható. A csavarhúzót soha ne hordjuk zsebben, övben, mert rendkívül balesetveszélyes.

Villáskulcsoknál mindig a csavarméretnek megfelelő szerszámot használjuk! Tilos azok szárát meghosszabbítani, a kulcsnyílást reszelővel bővíteni, vagy kalapáccsal leszűkíteni.

Vésők-, kések használatánál ugyancsak a tokozás megfelelő szilárdságára kell ügyelni, és arra, hogy azok megfelelően élesek legyenek. Az éles szerszám kevésbé balesetveszélyes, hiszen kisebb eséllyel akad meg, és ugrik ki az anyagból. A velük végzett munka során mindig ügyeljünk arra, hogy önmagunktól távolodó mozdulatokkal végezzük a forgácsolást, és kezünk, lábunk… soha ne legyen az anyagból esetlegesen kiugró penge útjában.

A kalapácsok nyele legyen arányos a szárukkal. A kifejthető erőt a kalapács tömege és a nyél hossza határozza meg. Mindig a műveletnek megfelelő méretű és alakú kalapácsot használjuk. Győződjünk meg róla, hogy a fej szilárdan van ékelve a nyélbe, a baleseteket gyakran ugyanis a nyeléről lerepülő kalapácsfej okozza. Munkavégzés közben senki se álljon a kalapácsütéssel szemben, a segítő vagy a munkatárs mindig oldalt helyezkedjen el. Kalapács fejét soha ne üssük másik kalapáccsal, ugyanis, ha a kalapácsot túl keményre edzették, a fejről szilánkok válhatnak le. A fejet nagy sebességgel elhagyó szilánkok könnyen balesetet okozhatnak.

Minden szerszám nyelét vizsgáljuk meg, az ne legyen repedezett, vagy szálkás, mert felsértheti a tenyerünket, és ne legyen olajos se, mert kicsúszhat a kezünkből.

Kézi kisgépek használata előtt, mindig győződjünk meg a burkolat, és az elektromos kábel épségéről. Villamossági szempontból hiányos kéziszerszámot üzemeltetni nem szabad!

Fúrógépeknél mindig ügyeljünk a szerszámok központos befogására! Az excentrikusan befogott szerszám üt, a névlegesnél nagyobb lyukat csinál, és az üzemeltetés során könnyen kirepülhet a tokmányból. A fúró beszorulása, törése könnyen balesetet okozhat. A munkadarab legyen szilárdan rögzített, kisebb darabokat az elforgás megelőzésére padba kell fogni, vagy le kell szorítani.

Kézi anyagmozgatás:

Ma már számtalan helyzetben megkímélnek minket gépeink a nagy terhek mozgatásától, azonban mindig vannak olyan tevékenységek, melyek nem nélkülözhetik a kézi anyagmozgatást. Ez a legősibb, és egyben legegyszerűbb anyagmozgatási mód, még mindig elengedhetetlen eszköze a faipari gyártási folyamatoknak.

Jelentősen igénybe veszi a szervezetünket, és az időszakos vagy tartós túlterhelés, valamint a szakszerűtlen munkavégzés könnyen maradandó egészségkárosodást okozhat (pl.: sérv, ínszalagszakadás, idegbecsípődés…), nem beszélve arról, hogy a kézi anyagmozgatás során a balesetek is igen gyakoriak. A mozgatott terhek leesnek, felbillennek, kicsúsznak kezünkből, felsértik bőrünket…

A kézi anyagmozgatást 4 szakaszra bonthatjuk:

1. a teher megfogása,
2. a teher felemelése,
3. mozgatása
4. és letétele.

A balesetek oka mozgatáskor a tehernormák be nem tartása, emeléskor és letételkor a helytelen testtartás.

A hordozott teher súlyának növelésével a baleset bekövetkezésének esélye is nő.

Ezért minden esetben tartsuk be az ide vonatkozó munkavédelmi előírásokat:

• Az anyagmozgatáshoz mindig használjunk az anyag tulajdonságaihoz megfelelő védőkesztyűt!
• A szállítandó teher helyét már jó előre készítsük elő, esetleg ellenőrizzük le, hogy a teher, várakozás nélkül lerakható legyen.
• A szállítás útvonalának szélessége illeszkedjen a szállítandó anyag méreteihez, az sima, akadálymentes, és csúszásmentes legyen.
• Nagy tömegű terhek emelésénél ügyeljünk rá, hogy hátunk ne legyen görbe. A terhet ne hajolva emeljük fel, hiszen annak súlya ebben az esetben akár tízszeresen is terhelheti gerincoszlopunkat ( 25kg emelése 250kg a gerincen).A terhet egyenes gerinccel, guggolva behajlított térddel, lassan, egyenletesen kell felemelni. Lassan!
• A terhet biztos kézzel szorítva, lehetőleg egész tenyérrel, összeszorított újjakkal fogjuk, hogy az ne csúszhasson ki kezünkből.
• Tudnunk kell, hogy minél közelebb van a teher tömegközéppontja a gerincoszlopunkhoz, az annál kisebb terhelést jelent számunkra. (érdemes kipróbálni). Ezért a teher mozgatásánál ügyeljünk arra, hogy az a lehető legközelebb legyen testünkhöz. Ha annak kialakítása lehetővé teszi, szorítsuk a mellkasunkhoz.
• A nehezebb tárgyakat, amennyiben lehetséges ne kézben fogva, hanem inkább vállon szállítsuk, felegyenesedett testhelyzetben.
• Hosszú tárgyak szállításánál ügyeljünk arra, hogy az se elölről, se hátulról ne akadhasson bele semmibe, ne sebesíthesse meg munkatársainkat. Ha a teher nehezebb praktikusabb, ha két ember szállítja. Ilyenkor a szállítók egyazon oldalon helyezkedjenek el! Több személy esetén ki kell jelölni egy harmadik, a szállítást irányító személyt.
• A lerakott terhet biztosítsuk elborulás-, eldőlés-… ellen!
• Mindig mérlegeljük a test súlyát. Ennek megfelelően, ha valami el akar dőlni, nehezebb tárgy esetén ne próbáljuk elkapni, inkább ugorjunk el előle! Egy mozgásban lévő tárgyat lényegesen nehezebb megállítani, mint pl. nyugvó helyzetből felemelni.
• Senki ne feledje! A munkahelyi tulajdon ilyen esetekben történő megóvásáért nem jár kitüntetés, viszont egy életre megnyomorodhat az ember!
• Ne akarjunk vagánykodni nagy terhek emelésével, mert az elismerésen túl egy életre szóló hátfájás lehet a jutalmunk, vagy egy súlyosabb gerincsérv esetén munkaképességünk lecsökkenése.
• Az egészségkárosodás nélkül felemelhető terhek nagyságát, és azok szállítási távolságát a kézi anyagmozgatás érvényben lévő előírásai határozzák meg:
• – 14-16 éves fiúk és 16-18 éves lányok 15 kg-ot vihetnek sík talajon, ketten 30 kg-ot emelhetnek és vihetnek.
• – A 16-18 éves fiúk és 18 évesnél idősebb nők, kézben 20 kg-ot, ketten 40 kg-ot emelhetnek és vihetnek, legfeljebb 60 m távolságra, sík talajon. Ennél kisebb terhek arányosan hosszabb távolságra is szállíthatók.
• – 18éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet.

A szállítási távolság sík terepen 90 m,

10%-os emelkedés mellett 30 m,

lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig.

50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra is szállíthatók, de lépcsőn 3m-nél magasabbra 18éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet.

A gépi anyagmozgatás szabályai

Információtartalom vázlata:

• Munkavédelmi oktatás szükségessége
• Üzemen belüli közlekedés szabályai
• Közlekedési utak jelölése és méretei
• Forgalomszervezés
• Közlekedési utak szabadon hagyása

A munkáltatónak a biztonságos munkavégzés tárgyi feltételein túl, annak személyi feltételeit is meg kell teremtenie. Ennek érdekében a munkáltató, szervezett munkavédelmi oktatással biztosítja, hogy dolgozói elsajátítsák a szakmájukhoz-, munkakörükhöz tartozó munkavédelmi szabályokat és biztonságtechnikai előírásokat.

Amennyiben az üzemben munkahelyi balesetet, vagy foglalkozási megbetegedés történt rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani, annak érdekében, hogy a baleset, vagy megbetegedés újra ne következhessen be. Mindenkivel ismertetni kell a bekövetkezett esetet, annak körülményeit, okait, elkerülésének módját, hogy a dolgozók levonhassák a tanulságot. Újra ismertetni kell a munkavállalókkal, a balesttel kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, és tájékoztatni kell őket: a munkáltató milyen intézkedéseket tett, illetve milyen előírásokat hozott a további balesetek megelőzése érdekében. Amennyiben a körülmények indokolják, ki kell térni a balesetek esetén tanúsítandó magatartásra, és az elsősegély nyújtási ismeretekre is. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani, és eredményét a szükséges mértékben rögzíteni kell. A munkabaleset vizsgálatakor az esemény területén és idejében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, amelyeknek hatásuk lehetett a sérülést kiváltó folyamat beindulásában.

A munkabalesetről információval rendelkező személyeket meg kell hallgatni. Ezek lehetnek: a sérült, a balesetet okozó személy, szemtanúk stb.

Az üzemen belüli gépi anyagmozgatás legelterjedtebb eszközei a targoncák.

A gépi hajtású targoncák lehetnek:

• gyalogkíséretű-,
• vezetőüléses-,
• vezetőállásos-,

és vezető nélküli targoncák.

A gyalogkíséretű targonca vezetője a targonca mellett vagy mögött gyalogosan haladva irányítja a targoncát, a kezében tartott kormányrúddal.

A vezetőüléses targonca vezetője a targonca üléséről irányítja a targoncát.

A vezetőállásos targoncákat állva, az erre a célra kiképezett vezetőállásról  vezérlik.

Vezető nélküli targoncák is léteznek, ezek előre programozott módon, vagy távvezérelva végzik a munkát.

Hajtási módjuk szerint lehetnek villamos motorral és belsőégésű motorral hajtott targoncák.

A belső égésű motorral hajtott targoncák leginkább szabadtéren, vagy jól szellőző csarnokokban használhatók, az általuk kibocsájtott füstgáz miatt. A villamos hajtású targoncák nem bocsátanak ki kipufogógázt, ezért zárt munkahelyeken elterjedtek. Ezeknél azonban az akkumulátorok töltéséhez jól szellőztethető töltőhelyiséget kell kialakítani, mely nem lehet a munkahellyel közös légtérben. ( Ebben a helységben nyílt láng használata tilos, ugyanis a töltés során Hidrogén gáz szabadul fel, mely az Oxigénnel durranógázt, egy igen robbanásveszélyes gázt alkot.)

A targoncák vezetéséhez a kezelőnek az adott típushoz megfelelő jogosítvánnyal kell rendelkeznie, de az üzemi gyakorlatban a jogosítvány megléte nem elégséges a targonca vezetéséhez. Az üzemben található targonca vezetésére ugyanis csak az jogosult, aki erre a vezetőségtől írásos felhatalmazást kapott. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, munkahelyi vétséget követ el.

A targoncák biztonságtechnikája, az üzemen belüli közlekedés szabályai:

A munka megkezdése előtt minden nap győződjünk meg a targonca megfelelő működéséről. Különös tekintettel a fékre, a kormány holtjátékára, és a világításra.

A munkavégzés megkezdése előtt a targonca műszaki állapotának ellenőrzése kötelező, amely a következő lépésekből áll:

• keréknyomás- és a kerék épségének ellenőrzése
• villamos és hidraulikus vezetékek ellenőrzése
• olajszint ellenőrzés
• teheremelő szerkezet ellenőrzése

Indulás előtt a targoncavezetőnek mindig meg kell győződnie arról, hogy senki nem tartózkodik a közvetlen közelben, és hangjelzéssel kell jeleznie társainak indulási szándékát.

A targoncavezetőnek mindig a haladási irányba kell néznie, amennyiben a szállítandó áru eltakarja a kilátást, az árunak a haladási irányhoz viszonyítva hátul kell elhelyezni. Ha pedig ez nem volna  lehetséges, egy irányító személy segítségét kell igénybe venni, aki lassan, lépésben halad a gép mellett. 

A targoncavezetőnek be kell tartania a KRESZ és az üzemen belüli közlekedés szabályait, illetve az előírt sebességhatárokat. A gyorshajtás ugyanis ütközéshez, gázoláshoz, vagy a rakomány felborulásához vezethet, súlyos baleset okozója lehet. A sebességhatár a legtöbb esetben maximum 10km/óra, de a megfelelő sebesség megválasztása mindig függ a körülményektől is (szállított súly, manőver, útviszonyok…). Általános érvényű szabályként elmondható, hogy ha valamiről az üzem belső szabályzata nem rendelkezik, abban az esetben a KRESZ előírásai az irányadóak.

Targoncával mindig csak a műszaki paramétereinek megfelelő súlyok szállíthatók. Nagyobb súlyok esetén a targonca ingataggá válik, és felborulhat. És mindig ügyeljünk a szállított teher megfelelő elhelyezésére! Gondoskodjunk róla, hogy az ne eshessen le, vagy billenhessen fel. Mindezeknek megfelelően a targoncával közlekedni csak döntött villával szabad (úgy, hogy az emelőoszlop hátradöntött helyzetben van). A szállítás során a terhet a lehető legalacsonyabbra kell süllyeszteni, a villa a talajtól maximum 30cm magasságban legyen pozicionálva. A magasra emelt teher borulékonnyá teszi a targoncát.

Személyt szállítani csak olyan targoncával lehet, melyen gyárilag elhelyezett pótülés található.

Az üzemen belüli közlekedési utak szélességének meg kell felelnie az előírásoknak. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatáskor, minimális szélességi mérete egyirányú forgalom esetén 1 méter, kétirányú forgalom esetén 1,5 méter. Ez az útvonal még ideiglenesen sem használható anyagtárolásra! Az olyan munka- és tároló helyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani. Tilos a targoncával megállni illetve bármilyen anyagot tárolni közlekedési utakon, menekülő folyosókon, tűzoltó, mentő készülékek közelében és minden olyan helyen ahol baleseti veszélyt jelent, vagy akadályozza az esetleges mentési munkálatokat