A kézi műhely biztonságtechnikai előírásai

Információtartalom vázlata:

  • A kézi műhely kialakításának feltételei
  • A kézi technológiák eszközei, szerszámai
  • A faipari tevékenység veszélyforrásai
  • A veszélyek elhárításának lehetőségei a kézi technológiáknál

A kézi műhely kialakításának feltételeit a faipari üzemek létesítésénél már tárgyaltuk, így a teljesség igénye nélkül most csak néhány gondolatban szeretném felidézni, esetleg kiegészíteni az ott leírtakat:

  • A kézi műhelynek helyt adó épület feleljen meg a vele szemben támasztott szilárdsági követelményeknek. A falak jó hang-, és hőszigetelő képességű anyagból készüljenek.
  • A falak felülete legyen világos, és sima. Az aljzat könnyen tisztítható legyen, álljon ellen a munkavégzés jellegéből adódó mechanikai igénybevételeknek, legyen egyenes, sima, és csúszásmentes.
  • A közlekedési utak szélességük feleljen meg az előírásoknak, folytonos, fehér, vagy sárga vonallal legyenek kijelölve. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatáskor, minimális szélességi mérete egyirányú forgalom esetén 1 méter, kétirányú forgalom esetén 1,5 méter. Ez az útvonal még ideiglenesen sem használható anyagtárolásra! Amennyiben a helységben gyalogos- és járműforgalom is van, külön ajtót kell biztosítani a gyalogosforgalom, és a gépjárműforgalom számára.
  • Elegendő mennyiségű nyílászáró kerüljön beépítésre, a természetes fény biztosításához. Elhelyezésük úgy történjen, hogy nyitott állapotban se legyenek útban, ne veszélyeztethessék a munkavállaló testi épségét. Ennek érdekében legyenek biztonságosan nyithatók, zárhatók, illetve nyitott állapotban is rögzíthetők.. A mesterséges megvilágítás feleljen meg a munkavégzés jellegének és a világításra vonatkozó követelményeknek.
  • Gondoskodni kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről. Az egyes munkaterületek között a munka jellegének megfelelő távolságokat kell kihagyni.
  • Gondoskodni kell a keletkező hulladékok megfelelő tárolásáról, és elszállításáról
  • A kulturált munkakörülmények biztosításához nemenként az üzemi létszámnak megfelelő méretű öltözőt, illemhelyet és zuhanyzót, kell kialakítani. A dohányzók számára legyen kijelölt dohányzóhelység.
  • Az épület feleljen meg a hatályos munkavédelmi-, és tűzrendészeti előírásoknak
  • A kézi műhely a felesleges zajhatások elkerülésére zárható ajtóval legyen elválasztva a gépműhelytől. Ezt az ajtót nyitva hagyni csak anyagmozgatás esetén szabad.

 

A kézi technológiák eszközei, szerszámai

Bár a faipari gyártási folyamatokban ma már leginkább a gépi munka dominál, a munkavégzés gyakran teszi szükségessé a kézi szerszámok használatát. Gondoljunk csak a bútorok összeszerelésére, a hibajavításra, vagy a helyszíni szerelésre.

A kézi szerszámok használata azonban jóval kevesebb veszélyforrást hordoz magában, mint a gépi technológiák. Alapvetően elmondhatjuk, hogy a biztonságos munkavégzés szabályainak betartása mellett a balesetek könnyedén elkerülhetők.

Ennek érdekében ügyelnünk kell arra, hogy:

  • mindig kifogástalan állapotú szerszámmal dolgozzunk!
  • A kiválasztott szerszám állapotát a használat előtt vizsgáljuk meg!
  • Több féle szerszám közül egy adott munkafolyamathoz mindig azt válasszuk, mellyel a kívánt művelet biztonságosan elvégezhető!
  • A szerszámokat mindig azok rendeltetésének megfelelően használjuk!

A munkavégzéshez kiválasztott és ellenőrzött szerszámokat úgy helyezzük el, hogy azok könnyen elérhetőek legyenek, és ne zavarják a munkavégzést. A használaton kívüli szerszámokat pedig mindig a helyéra rakjuk vissza. Ezzel kiküszöbölhetjük a munkafolyamatok során fellépő bosszantó keresgélési mechanizmust.

A szerszámokat tárolhatjuk  polcon, szekrényben, fiókban, ládában, szerszámtartó falon… A lényeg, hogy a tárolás során a szerszámok ne ömlesztve legyenek, a tároló felületek úgy legyenek kialakítva, hogy ne okozzon kényelmetlen mozdulatot a szerszám visszahelyezése, ne legyenek útba más szerszámok, mikor ki szeretnénk venni, vagy vissza szeretnénk rakni valamelyiket a helyére.

Ezzel biztosíthatjuk, hogy a munkahelyi rend megtartása ne nyűg legyen, hanem praktikus, önmagunknak is hasznos folyamat.

A faipari tevékenység veszélyforrásai, a veszély elhárítása

Keretes fűrész használatakor ellenőrizzük le, hogy a fűrészkarok, a heveder nincsenek e megrepedve, a feszítőzsinór megfelelő épségű e. Az ne legyen se túl laza, se túl feszes.

A munkadarabot stabilan fogjuk be és ügyeljünk a leeső darabra. Használaton kívül a fűrészlapot tehermentesítsük, lazítsuk meg a feszítőzsinórt.

Keret nélküli fűrészeknél ügyeljünk arra, hogy azok megfelelő szilárdsággal illeszkedjenek a nyélbe.

Fűrészek használatánál a balesetek leggyakoribb forrása a vágásrésből kiugró fűrészlap. A fűrészelést mindig, hüvelykujjunkat a fűrészlaphoz és a vágandó jelhez támasztva, lassú húzó mozdulatokkal kezdjük el, míg megfelelően mély, a fűrészlap megvezetéséhez alkalmas fűrésznyomot nem alakítunk ki. ( Japán húzófűrésznél a vágást toló mozdulatokkal kezdjük.) Minden vágáshoz éles fűrészt használjunk! A fűrészfog megválasztása mindig passzoljon a vágandó anyaghoz, és az anatómiai irányhoz. Az éles szerszám kevésbé balesetveszélyes, hiszen kisebb eséllyel akad meg, és ugrik ki az anyagból.

Reszelők és ráspolyok használatánál is ügyeljünk a nyél szilárd tokozására. Ilyen szerszámokat soha ne használjunk nyél nélkül.

Gyaluk használata során a gyalulandó anyagot mindig fogjuk gyalupadba, ne próbáljuk kézzel megtartani, különösképpen, ha vékony rövid anyagról van szó. A fogásmélységet mindig az adott munkafolyamatnak megfelelően állítsuk be.

A fogók nyelét a nagyobb erőkifejtés érdekében ne hosszabbítsuk meg, mert azok eltörhetnek. A forgástengelynek (csukló) épnek, korróziómentesnek, jól illeszkedőnek és könnyen elforgónak kell lennie. Minden fogót a rendeltetésének megfelelően használjunk.

Csavarhúzóknál ügyeljünk a nyél épségére, nyelét ne üssük kalapáccsal! Mindig a csavarfej hornyához illeszkedő csavarhúzót alkalmazzuk, szélessége a csavarfej szélességével legyen megegyező. Elektromos szerelésnél használjunk szigetelt nyelű csavarhúzót. Csak ép, sértetlen nyelű szerszám használható. A csavarhúzót soha ne hordjuk zsebben, övben, mert rendkívül balesetveszélyes.

Villáskulcsoknál mindig a csavarméretnek megfelelő szerszámot használjuk! Tilos azok szárát meghosszabbítani, a kulcsnyílást reszelővel bővíteni, vagy kalapáccsal leszűkíteni.

Vésők-, kések használatánál ugyancsak a tokozás megfelelő szilárdságára kell ügyelni, és arra, hogy azok megfelelően élesek legyenek. Az éles szerszám kevésbé balesetveszélyes, hiszen kisebb eséllyel akad meg, és ugrik ki az anyagból. A velük végzett munka során mindig ügyeljünk arra, hogy önmagunktól távolodó mozdulatokkal végezzük a forgácsolást, és kezünk, lábunk… soha ne legyen az anyagból esetlegesen kiugró penge útjában.

A kalapácsok nyele legyen arányos a szárukkal. A kifejthető erőt a kalapács tömege és a nyél hossza határozza meg. Mindig a műveletnek megfelelő méretű és alakú kalapácsot használjuk. Győződjünk meg róla, hogy a fej szilárdan van ékelve a nyélbe, a baleseteket gyakran ugyanis a nyeléről lerepülő kalapácsfej okozza. Munkavégzés közben senki se álljon a kalapácsütéssel szemben, a segítő vagy a munkatárs mindig oldalt helyezkedjen el. Kalapács fejét soha ne üssük másik kalapáccsal, ugyanis, ha a kalapácsot túl keményre edzették, a fejről szilánkok válhatnak le. A fejet nagy sebességgel elhagyó szilánkok könnyen balesetet okozhatnak.

Minden szerszám nyelét vizsgáljuk meg, az ne legyen repedezett, vagy szálkás, mert felsértheti a tenyerünket, és ne legyen olajos se, mert kicsúszhat a kezünkből.

Kézi kisgépek használata előtt, mindig győződjünk meg a burkolat, és az elektromos kábel épségéről. Villamossági szempontból hiányos kéziszerszámot üzemeltetni nem szabad!

Fúrógépeknél mindig ügyeljünk a szerszámok központos befogására! Az excentrikusan befogott szerszám üt, a névlegesnél nagyobb lyukat csinál, és az üzemeltetés során könnyen kirepülhet a tokmányból. A fúró beszorulása, törése könnyen balesetet okozhat. A munkadarab legyen szilárdan rögzített, kisebb darabokat az elforgás megelőzésére padba kell fogni, vagy le kell szorítani.

Kézi anyagmozgatás:

Ma már számtalan helyzetben megkímélnek minket gépeink a nagy terhek mozgatásától, azonban mindig vannak olyan tevékenységek, melyek nem nélkülözhetik a kézi anyagmozgatást. Ez a legősibb, és egyben legegyszerűbb anyagmozgatási mód, még mindig elengedhetetlen eszköze a faipari gyártási folyamatoknak.

Jelentősen igénybe veszi a szervezetünket, és az időszakos vagy tartós túlterhelés, valamint a szakszerűtlen munkavégzés könnyen maradandó egészségkárosodást okozhat (pl.: sérv, ínszalagszakadás, idegbecsípődés…), nem beszélve arról, hogy a kézi anyagmozgatás során a balesetek is igen gyakoriak. A mozgatott terhek leesnek, felbillennek, kicsúsznak kezünkből, felsértik bőrünket…

A kézi anyagmozgatást 4 szakaszra bonthatjuk:

  1. a teher megfogása,
  2. a teher felemelése,
  3. mozgatása
  4. és letétele.

A balesetek oka mozgatáskor a tehernormák be nem tartása, emeléskor és letételkor a helytelen testtartás.

A hordozott teher súlyának növelésével a baleset bekövetkezésének esélye is nő.

Ezért minden esetben tartsuk be az ide vonatkozó munkavédelmi előírásokat:

  • Az anyagmozgatáshoz mindig használjunk az anyag tulajdonságaihoz megfelelő védőkesztyűt!
  • A szállítandó teher helyét már jó előre készítsük elő, esetleg ellenőrizzük le, hogy a teher, várakozás nélkül lerakható legyen.
  • A szállítás útvonalának szélessége illeszkedjen a szállítandó anyag méreteihez, az sima, akadálymentes, és csúszásmentes legyen.
  • Nagy tömegű terhek emelésénél ügyeljünk rá, hogy hátunk ne legyen görbe. A terhet ne hajolva emeljük fel, hiszen annak súlya ebben az esetben akár tízszeresen is terhelheti gerincoszlopunkat ( 25kg emelése 250kg a gerincen).A terhet egyenes gerinccel, guggolva behajlított térddel, lassan, egyenletesen kell felemelni. Lassan!
  • A terhet biztos kézzel szorítva, lehetőleg egész tenyérrel, összeszorított újjakkal fogjuk, hogy az ne csúszhasson ki kezünkből.
  • Tudnunk kell, hogy minél közelebb van a teher tömegközéppontja a gerincoszlopunkhoz, az annál kisebb terhelést jelent számunkra. (érdemes kipróbálni). Ezért a teher mozgatásánál ügyeljünk arra, hogy az a lehető legközelebb legyen testünkhöz. Ha annak kialakítása lehetővé teszi, szorítsuk a mellkasunkhoz.
  • A nehezebb tárgyakat, amennyiben lehetséges ne kézben fogva, hanem inkább vállon szállítsuk, felegyenesedett testhelyzetben.
  • Hosszú tárgyak szállításánál ügyeljünk arra, hogy az se elölről, se hátulról ne akadhasson bele semmibe, ne sebesíthesse meg munkatársainkat. Ha a teher nehezebb praktikusabb, ha két ember szállítja. Ilyenkor a szállítók egyazon oldalon helyezkedjenek el! Több személy esetén ki kell jelölni egy harmadik, a szállítást irányító személyt.
  • A lerakott terhet biztosítsuk elborulás-, eldőlés-… ellen!
  • Mindig mérlegeljük a test súlyát. Ennek megfelelően, ha valami el akar dőlni, nehezebb tárgy esetén ne próbáljuk elkapni, inkább ugorjunk el előle! Egy mozgásban lévő tárgyat lényegesen nehezebb megállítani, mint pl. nyugvó helyzetből felemelni.
  • Senki ne feledje! A munkahelyi tulajdon ilyen esetekben történő megóvásáért nem jár kitüntetés, viszont egy életre megnyomorodhat az ember!
  • Ne akarjunk vagánykodni nagy terhek emelésével, mert az elismerésen túl egy életre szóló hátfájás lehet a jutalmunk, vagy egy súlyosabb gerincsérv esetén munkaképességünk lecsökkenése.
  • Az egészségkárosodás nélkül felemelhető terhek nagyságát, és azok szállítási távolságát a kézi anyagmozgatás érvényben lévő előírásai határozzák meg:
  • – 14-16 éves fiúk és 16-18 éves lányok 15 kg-ot vihetnek sík talajon, ketten 30 kg-ot emelhetnek és vihetnek.
  • – A 16-18 éves fiúk és 18 évesnél idősebb nők, kézben 20 kg-ot, ketten 40 kg-ot emelhetnek és vihetnek, legfeljebb 60 m távolságra, sík talajon. Ennél kisebb terhek arányosan hosszabb távolságra is szállíthatók.
  • – 18éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet.

A szállítási távolság sík terepen 90 m,

10%-os emelkedés mellett 30 m,

lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig.

50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra is szállíthatók, de lépcsőn 3m-nél magasabbra 18éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet.