A fűrészfogak terpesztése

A terpesztés a vágásrés-növelés legáltalánosabban használt eszköze. Oka leginkább egyszerűségében, és alacsonyabb költségeiben keresendő, más egyéb fűrészrés-növelő (oldalsúrlódás csökkentő) eljárásokhoz képest ugyanis fűrészüzemi alkalmazása kevésbé előnyös.

Terpesztésen, a fogcsúcsok váltakozó, jobb-bal oldali kihajlítását értjük, mellyel a fogakat oldal irányba kimozdítjuk a fűrészlap síkjából. A terpesztés eredményeként a fogsor és az általa létrehozott vágásrés szélessége nagyobb lesz a penge többi részénél.

A fűrészrés szélességének terpesztéssel történő megnövelése azonban a fűrészüzemi famegmunkálás szempontjából több hátrányos tulajdonsággal is rendelkezik:

– A fűrészfogak elhajlítása korlátozza a vágás céljára használható fűrészlap anyagának keménységét. A nagy keménységű (, és ezzel párhuzamosan jobb él-tartóssággal rendelkező) fűrészpengék fogai ugyanis nem terpeszthetőek. A keményebb fűrészpengék ugyanis rendre ridegebbek is, fogaik nem képesek elviselni a kihajtásuk által rájuk mért igénybevételeket és letörnek.

– Vastagabb fűrészlapok fogai sem terpeszthetőek, azok elhajlításához ugyanis túlságosan nagy erőre volna szükség, illetve vastagabb fűrészlapok esetén jelentősen megnő a hajlítás következtében fogakban létrejövő repedések veszélye.

– A famegmunkálás során a fogak egyenlőtlenül kopnak a fűrészlap középvonalától legtávolabb eső fogrészek lényegesen nagyobb terhelésnek vannak kitéve.

– A fogak váltakozó irányban történő kihajlítása a vágás során belengeti a fűrészlapot, így az általa létrehozott vágás némi hullámosságot mutat (még akkor is, ha ez szabad szemmel nem érzékelhető).

– Mindezek mellett a hajtogatott fogú fűrészlapok hozzák létre a legdurvább minőségű vágott felületet is.

– A mindennapos használat és a fűrész élezése során, a fogak terpesztése fokozatosan egyre kisebb lesz, majd eltűnik. Ezért a műveletet újra és újra meg kell ismételni. Legalább minden második élezés alkalmával a fogak terpesztését újból el kell végezni.

Mindezek következtében a rönkfeldolgozás során leginkább közepes vastagságú, keskenyebb szalagfűrészlapok esetén alkalmazható, ahol a vágás felületének minőségével szemben alacsonyabb elvárásokat támasztunk.

A terpesztés nagyságának és módjának a vágandó anyag fajtájához kell igazodnia. A puha fák nagyobb, a keményebb, vagy fagyott faanyag kisebb terpesztést igényelnek. A puha és hosszúrostú, filcelődő faanyagok fűrészelése pedig még az átlagosnál is nagyobb vágásrést, illetve nagyobb terpesztést igényel.

(Fagyott rönkök fűrészeléséhez még puha fák esetén is elegendő a kisebb mértékű vágásrés növelés. A fában lévő kristályos szerkezetű víz ugyanis akadályozza a rostok kiszakadozását és filcelődését, aminek köszönhetően egyszerre a fűrészelés felületi minősége is javul.)

Ami pedig a terpesztés módját illeti: a legtöbb esetben (főleg mikor nagyobb előtolási sebességet szeretnénk alkalmazni, és a vágott felület minősége kevésbé fontos) nem végezzük el valamennyi fog terpesztését. Egy-egy fogat, minden második, harmadik, vagy ötödik… fogat érintetlenül hagyunk. Ezek az úgynevezett tisztítófogak, melyek a vágásrésben felgyülemlett fűrészportöbblet eltávolítását végzik. Feladatuk szélesebb vágásrés, illetve puhább anyagok fűrészelése esetén (melyek forgácsa nagyobb lazulási tényezővel rendelkezik) különösen fontos. Amennyiben ugyanis a fogközökben túl sok fűrészpor gyülemlik fel, megnő a vágás közben létrejövő súrlódás, és az általa termelt hő. A súrlódás pedig amellett hogy növeli a megmunkálás energiaigényét, az általa létrehozott magas hőmérséklettel esetenként akár a szerszám élettartamát is csökkentheti.

A tisztító fogak helyzetükből adódóan csak minimális, a többi fognál jóval kisebb mértékű forgácsoló-munkára képesek, élezésüket azonban a többi fognak megfelelően, azokkal egyszerre kell végezni. Annak érdekében, hogy egyáltalán ne vegyenek részt a forgácsolásban alkalmanként rövidebbre is köszörüljük őket.

A terpesztés munkafolyamatát legtöbbször élezés előtt végezzük, de végezhetjük élezés után is. Sorrendiségére nincs általános érvényű szabály. Az élezés előtt végzett terpesztés egyenes élű fogakat, az élezés után végzett terpesztés ferde élű fogakat eredményez.

Bár a terpesztés munkafolyamata egyszerűnek mondható, annak elvégzése nagy körültekintést és pontosságot igényel.

A szerszám tartóssága és a megfelelő minőségű fafeldolgozás érdekében elvégzésénél mindig tartsuk be az alábbi szabályokat:

1.: A terpesztést mindkét oldalt egyformán, szimmetrikusan kell elvégezni! (A fél oldalasan, vagy össze-vissza terpesztett fogazású lappal sem pontosan, sem egyenesen nem lehet vágni, és a fogak egyenlőtlen terheléséből adódóan az gyorsabban is kopik.)

2.: A fogakat mindig a fogmagasság fogcsúcs felöli oldaltól mért 1/3- ának magasságában terpesszük! Ettől eltérni csak különleges esetekben lehet, pl. amikor nagyobb oldal irányú terpesztésre van szükség. A rövid szakaszon történő nagymértékű kihajlás következtében ugyanis a fogcsúcs letörhet. Ilyenkor a hajtogatási vonal a fogmagasság felénél, alacsony fogmagasság esetén esetleg alsó egyharmadánál helyezkedik el.

Figyelem! A fogtőhöz túlságosan közel végzett terpesztés, hajszálrepedések kialakulásához vezethet. Ezek a többnyire fogtőből kiinduló hajszálrepedések lecsökkentik a fűrészlap élettartamát. A folyamatos igénybevétel hatására ugyanis, a mindennapi munka során tovább nőnek, és akár lapszakadáshoz vezethetnek.

3.: A terpesztés egy oldali értéke függ a fűrész fajtájától, a vágott anyag keménységétől és nedvességtartalmától, de értéke soha nem haladhatja meg keményfánál a lapvastagság értékének 1/3-át, puhafa esetén annak felét. Minél keményebb egy fűrészlap anyaga, annak fogai annál kisebb mértékben terpeszthetők. A túlságosan rideg anyagból készített fűrészpenge fogait egyáltalán nem lehet terpeszteni. Ezek fogai ugyanis nem bírják ki a terpesztés okozta igénybevételt és letörnek.

4.: A fogak egyenletes terhelése és a vágás minősége szempontjából elsőrendű fontosságú a fogak terpesztésének lehető legpontosabb elvégzése. Ennek érdekében a munkafolyamatot terpesztőgéppel, legfeljebb terpesztőfogóval végezzük, a lehető legnagyobb körültekintés és pontosság mellett.

A fűrészfogak terpesztésének különböző anyagok, és különböző fűrészek használata esetén ajánlott értékeit Dr. Lugosi Armand: Faforgácsoló szerszámokat karbantartó gépek című művében, a következőkben határozza meg: