Ollós csapolás készítése

Ollós csapolás készítése

Ollós csapolás készítése

1.: Derékszög-jel rajzolása a munkadarabra. A derékszög-jelet jó esetben az anyag egyengetését követően azonnal felrajzoljuk az egyengetett lap, illetve él találkozásához, ha ez mégsem történt meg, akkor a derékszöggel vizsgálódva keresünk egy derékszöges élet, és oda rajzoljuk fel a derékszög jelet. (A derékszög jel, két egyenes, görbe, vagy hullámos vonalból áll, melyet a munkadarab derékszöges lapjaira rajzolunk, azok találkozási élétől kiindulva.)

 A derékszög-jelnek kiemelt szerepe van a fakötés elkészítésének pontosságában. Használata a fakötések elkészítése során segít mérsékelni:

  • A derékszög pontatlanságából adódó esetleges hibákat, és
  • a munkadarab nem tökéletesen téglalap keresztmetszetű kialakítása következtében létrejövő illesztési hibák létrejöttét.

Bármilyen méretet is szeretnénk körbevetíteni a munkadarabon, azt a derékszögjel felőli oldalakon kell elkezdenünk.

2.: Fő vágás/fejvágás: szabjuk le mindkét munkadarabunk egy-egy élét derékszögesre.

Ehhez a rendelkezésünkre álló kézi fűrésszel legalább 5mm-t le kell vágni a munkadarabok végeiről. A derékszöget az anyag derékszögjellel rendelkező élének, illetve lapjának fektetve a vágandó vonalat körbevetítjük a munkadarabon.

A vágást a mellékelt elrendezés alapján, végezzük! A munkadarabot a gyalupad kocsijával rögzítjük, így vágás közben folyamatosan látjuk a megrajzolt vonalat. A keletkező fűrészport alkalmanként fújjuk le a munkadarabról, hogy a jelölés látható maradjon!

A fűrészelés munkafolyamatát hosszú, lassú, de határozott mozdulatokkal végezzük, így könnyebben irányíthatjuk a fűrészlapot! Ügyeljünk a helyes testtartásra, és a stabil kéztartásra.

3.: Miután a munkadarabok egy-egy végét derékszögesre vágtuk, végezzük el a pontos hosszra történő leszabás műveletét! Vágjuk le:     

  • a csapos munkadarab hosszát pontos méretre,
  • a csaphelyes munkadarab hosszát pontos méretre!

A megfelelő hosszt, a munkadarabon egyetlen apró vonással jelöljük, majd a vágási vonalat a korábbiakhoz hasonlóan a derékszögjeltől kiindulva a munkadarab felületén teljesen körbevetítjük.

4.: Végezzük el a munkadarabok összerajzolását!

 Az összerajzolás során a munkadarabokat a mellékelt ábra szerint egymásra helyezzük, és az egyik unkadarab végén bejelöljük a másik munkadarab szélességét, majd a két munkadarabot felcserélve a másik munkadarabon megjelöljük az egyik szélességét. A jelölést egy-egy vékony, rövid jelölővonallal végezzük el, melyeket a derékszögjeles oldalakról kiindulva a munkadarabok teljes felületén körbevetítünk. Az anyagok összeforgatása során a derékszög-jeleknek mindig a belső sarok felé kell nézniük!

5.: Végezzük el a csaphely kirajzolását!

      Az általunk készített ollós csapozás akkor lesz a legszilárdabb, és legerősebb, ha annak csapvastagságát az anyagvastagság 1/3 részében határozzuk meg. Ennek megfelelően, mérjük le az anyag vastagságát, és a munkadarab végét, ahol a csaphely kerül kialakításra, osszuk fel három egyenlő részre! PÉLDÁUL:    

  • 21mm-es anyagvastagság esetén 7-7-7mm a csaphely kiosztása
  • 18mm-es anyagvastagság esetén 6-6-6mm,
  • 20mm-es anyagvastagság esetén az egyszerűbb, és kivitelezhető mérés érdekében javallott a 7-6-7mm kiosztás alkalmazása!

    A vonalakat a munkadarab mindkét élén és a bütü-felületen is húzzuk meg!

A munkadarabot az ábrának megfelelő elrendezésben kissé ferdén a gyalupad kocsijába fogjuk, és igazodva az anyag bütüjén és szemközti oldalán lévő jelölésekhez, a vágást ferdén elvégezzük. A biztos kézzel rendelkező asztalosok ezt a munkafolyamatot állítva befogott munkadarabbal, csapozó-fűrész használatával egy munkamenetben végzik el.  Mi azonban a fűrész könnyebb irányíthatósága érdekében ezúttal két oldalról végezzük a vágást.

Az egy-oldali vágás elvégzését követően a munkadarabot megfordítjuk, és a másik oldalról, az ott lévő jelölést követve fejezzük be a vágást.

A vágás ezen szakaszban a túloldalon lévő vágásrés már könnyedén vezeti a fűrészt, így azt lazább csuklóval foghatjuk…

A CSAPHELYES DARAB FŰRÉSZELÉSE SORÁN MINDIG A VONALON BELÜL, CSAPOS DARAB FŰRÉSZELÉSE SORÁN MINDIG A VONALON KÍVÜL VÁGJUNK!!!

            Illetve, lehetőség szerint a berajzolt vonalat a megfelelő oldalról mindig próbáljuk ketté vágni.

7.: Csaphely kivésése! KÉT OLDALRÓL!

8.: Csapos darab berajzolása, és kivágása.

Alapesetben, megfelelően pontos munka esetén a csaphely, és a csap kirajzolása nem különbözik egymástól. Kevés gyakorlattal rendelkező emberek esetén a csaprés gyakorta nagyobb, vagy esetleg kisebb lesz az előrajzolt méretnél, ezért a csaphely kialakítását követően feltétlenül mérjünk rá a csaprés vastagságára, illetve elhelyezkedésére ( pontosan középen van-e…). Amennyiben szükséges, állítsuk hozzá a csap méreteit…

Csapos darab vágása esetén tehát a berajzolt vonalnak mindig a külső oldalán vágjunk!!!

9.: Csapos darab vállazása:

Egyiptomi bútorművesség

Egyiptomi bútorművesség

Egyiptomi bútorművesség

Az egyiptomi bútorművesség stíluskorszakát i.e. kb. 3300-tól i. e. 30-ig tartjuk számon.

Az emberiség első, fejlett, magas kultúrájú állama, Afrika Észak-keleti részén a Nílus folyó termékeny völgyében mintegy 5000 évvel ezelőtt jött létre. Jobbról és balról (a Líbiai-, illetve az Arab-) sivatag, Északról pedig a Földközi-tenger határolta.

Vallási felfogásukat az örökkévalóságba vetett hit jellemezte. Ennek alapján élték életüket, alakították művészetüket, és ennek köszönhetően építették meg a méltán híres egyiptomi piramisokat is.

Hitték, hogy halottaik a megfelelő ceremóniák elvégzését követően, épségben megőrizve azok földi testét, tovább élnek a túlvilágon.

Magas rangú halottaik testét ezért bebalzsamozták, sírkamrákba, illetve piramisokba zárták. Túlvilági életük megkönnyítése értekében ételt, italt, mindennapi tárgyakat, bútorokat…, esetenként járműveket is temettek melléjük.

A száraz klímának és a piramisok védelmének köszönhetően, ezen tárgyak épségben megmaradtak a mai kor emberére, és a sírkamrák falán található rajzokkal- hieroglifákkal együtt meglehetősen pontos képet szolgáltatnak számunkra a kor emberét illetően. Az építő- és más művészetek mellett fejlett bútor-mívességgel is rendelkeztek.

Egyiptomi asztalos munka közben

Asztalosműhely makettje Meketre sírjából i.e 2000 Anyaga: festett fa. http://wysinger.homestead.com/nubianarchers.html 2012.09.03

Egyiptomi asztalos szerszámai

A gyalut és az esztergát ebben a korban még nem ismerik. Bronzból készült, ívesre élezett bárdokat, ráspolyokat, fúrókat és vésőket használnak a faanyag megmunkálásához, a felületeket pedig horzsakővel csiszolják.

Kezdetleges szerszámaik ellenére technikailag mégis kidolgozott, elegáns gazdagon díszített bútorokat készítettek.

Geoffrey Killen -1994- Egyptian Woodworking and Furniture

Egyiptomi fakötések Geoffrey Killen -1994- Egyptian Woodworking and Furniture

Az egyes alkatrészek egymáshoz való kötését a bútorkészítés magas fokú ismerete jellemezte. A bútorok alkatelemei, faszeggel, vagy kötéllel biztosítva kerültek összeépítésre.

Hosszabbító toldásokat, fecskefarkú kötéseket és fészkes vésett csapozásokat is készítenek.

Azt már tudják, hogy a faanyag minősége javítható a különböző deszkák összeragasztásával (így készültek a szarkofágok), és ismerik a keretszerkezeteket, de azok kitöltését még nem tudják megoldani. Nem tudják kiküszöbölni a betétek nedvesség hatására történő méretváltozását, ezért a lapot vagy ráragasztják a keretre, vagy egyszerűen beleszegezik abba. Az összeépítési technika fogyatékosságait vastag tapaszréteggel és festéssel tüntetik el.

Bútoraikat harsány színekre festik, de a színskála meglehetősen szűkös, és a különböző színeket egymással soha nem keverik. Pusztán vörös, sárga, fekete, barna, kék, zöld és fehér színeket használnak.

An Egyptian chair with ivory inlay and blue painted legs, specially purposes. Eighteenth-Nineteenth Dynastry. Musée du Louvre N 2950 

A festésen kívül az elefántcsont-, fajansz- és fémberakást is alkalmazzák, gyakori az aranyozás, de legjellemzőbb díszítési eljárásuk, az erőteljes faragás.   Díszítő motívumaik figurális, vagy mértani elemek, melyek mindig jelképesek.  Leggyakoribb motívumaik:

  • pálma
  • papirusz                                                                 
  • lótusz
  • szkarabeusz bogár
  • szárnyas napkorong
  • Kígyó
  • Keselyű

A székek, ágyak lábait gyakran lépő állatformához hasonlóan alakítják ki. Az állatláb formája dinasztiánként változó, többnyire oroszlán, vagy bika. Párnázott bútorokat is készítettek, ami magas szintű kárpitos mesterségre utal.

Egyiptom fában szegény ország volt, így a faanyagot más területekről szerezték be. Az Egyiptomban őshonos fák közül a:

szikomorfát, datolyapálmát, nílusi akácot, szentjánoskenyérfát használták, de ezeken kívül gyakran előfordul az olajfa, a cédrus, a tiszafa, és az ébenfa is.

Bútoraik tektonikusak, azaz logikus rendszerűek és épületszerűek.  Ismerték a zsámolyt, az asztalt, az ágyat, a nyugágyat, a szé­keket, és a ládaformákat is.

A láda:

Számos szerkezeti kialakításban készítették, némely darabokban fiókok is helyet kaptak, és Tutanhamon sírjában egy lábakon álló ládát is találtak, mely lényegében a mai szekrények őseként is felfogható. A szekrényeket a mi általunk ismert mai formában még nem ismerik, a legfőbb tároló bútor a láda.

Ácsolt láda, gazdagon díszített sík ornamentikával.

Geoffrey Killen -1994- Egyptian Woodworking and Furniture

Ülőbútorok:

A ládákhoz hasonlóan több változatban léteztek. Többnyire a háttámla és az ülőlap is négyszögletes alapformájú. Amennyiben van háttámla az egy kicsit szokatlanul széles. A lábaknál is a szögletes alapforma dominál és természetesen az állatláb végződés. Jó teherbírású, erős szerkezeteket építettek. A székek közül kiemelkednek a trónszékek, ezek méretileg is jellemzőbben nagyobbak, illetve a díszítésük is gazdagabb.

Az ülőfelületük gyakran gyékényfonatosak, vagy kötelekből, illetve bőrökből készülnek. Párnákkal teszik őket még kényelmesebbé.

florence de dampierre Chairs: a history A very fine example of an Egyptian chair with a curved sloping back. Eighteenth Dynasty. British Museum 37339 site 14

An Egyptian stool. The seats of stools of this type are formed with a double cove comstruction of curved  wooden slats or woven cords, which pass through holes in the frame. Eighteenth Dynastry British Museum 37340 site

An Egyptian stool with carved legs resembling turned work, with ivory braces and inlays, and the remains of a  leather seat. Eighteenth Dynastry. Copyright British Museum 2472 site 16

Tutenhamon trónszéke

Fekvőbútorok:

A közemberek nem igen használtak ágyakat, nádból font szőnyegen aludtak. Az ágyak szerkezetileg egyszerűek, a székekhez hasonló szerkezetűek és stabilitásúak. A fekvőfelület gyékényfonatból, vagy a keretre kifeszített kötelekből, illetve bőrszíjakból áll. 

Geoffrey Killen -1994- Egyptian Woodworking and Furniture

A gazdagabb ágyak aranyozottak, kialakításukat tekintve a lábrész felé lejtenek. Itt egy támla támassza meg az alvó ember lábát, a fejrésznél pedig párna helyett egy fejtámasz emeli meg a fejet, hogy a hajkorona alvás közben se deformálódjon el.

Egyiptomi ágy replika

Egyiptomi ágy replika

Asztalok:

Használtak ugyan ebédlőasztalokat, ezek azonban kicsik, könnyen mozgathatóak, többnyire oszlopszerű központi lábbal készültek. Jellemzőbbek a különböző tároló állványok és a munkaasztalok. Ezek kialakításukat tekintve egyszerűek, lényegében lécekből felépülő, ferde keresztmerevítésekkel megerősített szerkezetek.

Léc-állványok

Egyiptomi posztamens replika

Kazein enyv

Kazein enyv

Kazein enyv

A kazein enyvet tejből, illetve a túróból nyert tejfehérjéből, a kazeinből állítják elő. Az előzetes zsírtalanítást követően különböző ásványi savakkal kicsapatják a bennük található kazeint, melynek vízoldhatóságát mészhidráttal (kalciumhidroxid) illetve különböző alkáli lúgok keverékével biztosítják.

Az enyv élettartamának, illetve kenőképességének, növelése céljából, az ipari gyakorlatban egyéb lúgos kémhatású sókat kevernek a ragasztóhoz, mint: nátriumfluorid, szóda, (bórax) stb. A mészhidráttal oldhatóvá tett kazeinenyvhez továbbá kisebb mennyiségben petróleumot is adagolnak, ami megóvja a hidegenyvben levő mészhidrátot a huzamos ideig történő tárolás folyamán.

Kazein enyvek előkészítése:

A kazein hidegenyv sárgásfehér por formájában kerül kereskedelmi sorgalomba, a ragasztáshoz ezt, kb. 1,5 rész hideg, vagy langyos vízben kell feloldani. Az enyvet célszerű az előre lemért mennyiségű vízbe apró részletekben adagolni, s közben intenzíven kevergetni. Így elkerülhetjük, hogy az oldatunk becsomósodjon. Az oldódás szemmel látható bekövetkezte után a keverést még addig kell folytatni, míg az oldatban egyáltalán nincsenek oldatlan szemcsék.  A teljes oldódás után az elkészített enyvet felhasználás előtt kb. 15-20 percig állni kell hagyni. A pihentetési idő után a ragasztóanyag viszkozitása kevés víz hozzáadásával beállítható a kívánt értékre, és így már felhasználható.

D2–D3 vízállósági követelményeknek megfelelő, vízálló ragasztások kivitelezésére alkalmas, így használatuk főleg olyan szerkezetekben indokolt, melyek közvetlenül víz hatásának vannak kitéve. Ha azonban olyan enyvet használunk, melynél a kazeinszemcsék oldására a mészhidrát helyett, nátronlúgot használtak, a ragasztások nem lesznek vízállóak.

Ragasztási szilárdságuk megfelelő, bár alacsonyabb, mint a glutinenyveké.Hoszabb nyíltidővel és száradási idővel rendelkezik, ami több teríték előkészítését, illetve azok egyidejű préselését teszi lehetővé.

Viszkozitásuk azonban meglehetősen alacsony, mely miatt a ragasztó színfurnérozásnál hajlamos az átütésre. Ez nagymértékben korlátozza alkalmazásukat. 

A csersav tartalmú fákat (pl. tölgy, dió, nyír, mahagóni) söté­ten elszínezi. Bár ez az elszíneződés híg oxálsav oldattal könnyen eltávolítható, vagy az oxálsavat közvetlenül az enyvbe keverve meg is előzhető. A bekeverést azonban mindig csak közvetlenül a felhasználás előtt végezzük!

A kazein enyvek megkeményedése nem visszafordítható (irreverzibilis) folyamat. Így a ragasztás közben előforduló hibák javítása rendkívül körülményes. A felületre felvitt enyv hamar besűrűsödik és nedvesítő képességének elvesztését követően alkalmatlanná válik a ragasztásra.  A kocsonyásodás késleltethető kevés meszes (ill. lúgos) víz hozzáadásával, ez azonban a ragasztás szilárdságát is csökkenti.

A felhordott anyag mennyisége 200-350 g/m2 között változik.

Az enyvoldat fazékideje 4-10 óra. A présidő szobahőmérsékleten 4-5 óra. A teljes keményedésig azonban még további egy hétre van szükség. A száradási folyamat a hőmérséklet emelésével gyorsítható, ebben az esetben azonban csak mészhidrátot alkalmazhatunk a kazeinszemcsék oldására.

Régen igen széles körben alkalmazott ragasztóanyag volt. Egyszerű előállítása, és jó tulajdonságai miatt gyakran alkalmazták népi bútorok készítésénél. Különféle ásványi, illetve növényi színezékek hozzáadásával, vízzel hígítható kazein festéket (túrófesték) készítettek belőle, de beeresztőként, festés előtti alapozáshoz önmagában is szívesen használták.

Kazein enyv

Házi túróból akár saját magunk is előállíthatjuk. (A sovány házi túrót mészhidrátban, vagy nátronlúgban feloldjuk, majd a kapott mézszerű anyagról az oldatlan túrót eltávolítjuk. Az így elkészített ragasztóval megfelelően erős kötés hozható létre, a benne található tejfehérje miatt azonban csak igen rövid ideig tartható el.)

Ilyen tejfestékek forgalmazásával foglalkozik például az azúrbagoly.hu weboldal is. Az amerikai gyártmányú tejfestékek ára meglehetősen borsos, kb 8000 Ft körül van a literesnek megfelelő kiszerelés. Ez elvileg kb 12m2 felületre elegendő, 2-3 rétegben. Célközönségük a hobbi bútorfestők, de amennyiben valahol bio felületkezelőanyagot kellene használnunk, és a megrendelő hajlandó megfizetni, ez is egy opció. Viszont amennyire tudom ezt a festéket még egy védő lakkbevonattal is be kell vonni, mert önmagában nem rendelkezik megfelelő kopásállósággal.